CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Horváth Gyula: Vereség után

2014. október 20. 10:44 - csú

Horváth Gyuszi-5_11.PNGVitaindítóként is kezelhetjük Horváth Gyula cikkét. Ezért szívesen fogadjuk olvasóink véleményét, reagálását. (Címünk, mint ismeretes: csepelujsag45@gmail.com) 

A Szövetség Csepelért polgármesterjelöltje saját blogján tett közzé egy cikket, amelyben az október 12-i önkormányzat választás eredményeinek felhasználásával a vereség okaira keresett választ. Horváth Gyula a következőket írja:

Sokan nem  ilyen önkormányzati választási eredményeket vártunk!

Nem is nagyon értjük, hogyan fordulhatott elő, hogy egy olyan kerületben, ahol minden közvéleménykutató győzelmet prognosztizált a baloldali összefogásnak, csak „átlagos szereplés és méltányos vereség” lett teljesítményének mérlege.

Nézzük először a pártokat. Az olyan nagy települések, mint amilyen Budapest és annak kerületei, meghatározóak a pártok, mert az emberek főleg rájuk szavaznak, nem a személyre. Az idei év első felének tendenciája ebben az esetben is azt mutatta, hogy Csepelen átbillent a mérleg, és a demokratikus pártok elfogadottsága erősebb lett. Az Országgyűlési és EU-s választásokon egyaránt jól szerepeltek a szövetkezett baloldali pártok. Ez is győzelmi reményt keltett.

A pesti környezetünkben is megmutatkozott a „vörös félhold”, ami éltette a reményt, hogy van keresnivalója, - sőt akár győzhet is- a helyhatósági választáson a baloldal, ha összefog.

A másik elem a személlyel kapcsolatos.

Ilyenkor különösen felvetődik a kérdés, hogy a kiválasztás megfelelő volt-e? Erre a kérdésre objektív válasz e sorok írójától nem várható! Az azonban leszögezhető, hogy elutasítottság nem volt tapasztalható, sőt a kampány eleji szereplések inkább növelték az ismertséget és az elfogadottságot egyaránt.

Az is tény, ha a személy lenne csupán a botlás oka, akkor ennek konzekvenciái, markánsan csak abban a kerületben lennének érzékelhetőek, ahol a hibás döntést hozták. Az azonban, hogy a fővárosban, Új Budán, Csepelen, Ferencvárosban, Kőbányán, Erzsébetvárosban és Újpesten is elbuktak a baloldal esélyes jelöltjei, más okokat feltételeznek. Talán azt, hogy valamit nem jól értünk abból, amit a környezetünk felénk közvetít. Azt ugyanis bodorság mondani, hogy a nép, a választópolgár a hibás!

A pártoknak van befolyásuk a nép gondolkodására, de ha sikeresek akarnak lenni, fő irányaiban azt kell visszatükrözniük, ami a közösség világképét és állapotát jellemzi. Úgy látszik, itt van az alapvető probléma a baloldalon.

A választási eredményből azt lehet leszűrni, hogy a baloldal irányvonala nem azonos a többség elképzelésével. Talán túlzottan sötét képet fest, talán túlzottan dekadens ahhoz, hogy mozgósítson, és többségi elfogadottságot szerezzen. Megnyilvánulásai, perspektívái sem nem vonzóak, sem nem elfogadhatóak a tömegbázisként számon tartott úgynevezett „kisemberek” számára. A baloldali politikusok és értelmiségiek sötét jövendölései sorra megbuknak a valóság próbáján és az ország (európai utálatos képként) talpon marad. Ez pedig a dolgozók szempontjából is jó!

Az EU, a magyar kormánytól prüszkölve ugyan, de minden jelentős változtatást befogad: Alaptörvénytől, a civil vegzálásig mindent. A nemzetek önrendelkezésére, a szavazópolgárok bölcsességére, a demokratikus választására bízza a kilábalási folyamatok megválasztását. „Ha nektek ez kell, ezt választottátok viseljétek!”

Nem avatkozik be, hagyja, hogy erodálják a demokráciát, szidják Európát, dörgölőzzenek a despotákhoz, becsapják a világot. Az emberek meg azt látják, hogy a kormányzati akarat itt is sikeres. A baloldal nyavalygását nem támasztják alá sikerek, ellenintézkedések. Ezért jobban hisznek (inkább szeretnének hinni) az optimizmust sugárzó perspektívának, mint a sötét árnyakkal dolgozó jövőképnek. A rezsicsökkentés, a multik meg a bankok megsarcolása sokkal elfogadhatóbb a közemberek számára, mint az elkerülhetetlen megszorítások felvázolása. Pedig tudja, hogy a mostani lazaságok következményei is az ő vállára nehezednek majd.

„Mert nincs ingyen ebéd!”

Besokallt már a magyar attól, hogy távoli ígéretekkel tolták tele a puttonyát!

A rendszerváltás a kisembernek nem hozta meg a jólétet. Azt, amit remélt. Az ígéretek nem váltak valósággá. Nem értük el a Nyugatot, egyes rétegek életlehetősége nem hogy nőtt volna, hanem a mélybe zuhant. Megjelent a mélyszegénység és a cigányság nyomortelepei, amit az eddigi vezetés egyike sem tudott kezelni, ezért szemérmesen úgy tett, mintha nem is létezne. Pedig az itt felgyülemlett problémák, oly mértéket értek el, hogy össztársadalmi indulatokká váltak. Míg az elvekben élt, addig a valóságban inkább még jobban visszaesett az emberi egyenlőség érvényesülésének lehetősége. Egyre csak nőtt a különbség a jövedelmekben, életminőségben ember és ember között. A normákat betartó, a törvényeket a legszigorúbban értelmezők többsége behozhatatlan hátrányokat szenvedett az ügyeskedőkkel szemben.

Csoda, ha ezek után elgyengültek az erkölcsi kapaszkodók, és az önzés vált az egyedüli hasznos perspektívának?

Nem csoda, hogy a szolidaritás társadalmi jelentősége is csökkent. Tönk szélén a szakszervezetek, a civilek, és a kisebbségi szervezetek (kivéve, a határon kívüli nacionalista gyanús és kormány közeli szervezetek), és a cinikus elvárás mégis az, hogy ennek súlyát is aránytalanul nagymértékben a kisemberre terhelték. Akkor meg mire is építkezhet a hazai baloldal? Főleg, ha a látszat azt mutatja, hogy a tőke és a munka vitájában egyes baloldaliak nem a munkavállaló érveit és érdekeit erősítenék.

Nem működött sosem az arányos közteherviselés! A kiszolgáltatottság a rendszerváltás óta mindig jelen volt, tehát a 2010 utáni folyamat, csak az előzőek agresszív felgyorsulását hozta. Abban volt csak „bátrabb” a korábbinál, hogy kertelés nélkül nekiment minden önálló intézménynek a rendvédelemtől a pedagógusokon és rokkantakon át, a bírákig. Volt pofája és merte a minimálisra visszavágni a szerencsétlenek juttatását, azért mert baloldal tehetetlen kiégett, és eszköztelen maradt.

Az elfásult ember meg azt mondta, hogy én is nehezen élek, miért támogassam, hogy elvegyék annak egy részét, ami nekem jár? Akkor, amikor máshol a pompa, meg a pénz tobzódik számolatlanul. Az egymásra mutogatásból aztán a szegénység (az összes devianciáival), meg a kivándorlás (az összes mellékhatásával) lett a fiatalok alternatívja.

A pénzemberek és befektetők sem láttak elég dinamikát a változásban és új, nagyobb perspektívára vágytak. Persze hogy a tőke, meg a szegénység egymással ellentétesen ható erők, de a baloldallal szembeni ellenségességet tekintve egy irányba mutató folyamatokká váltak. Ezért aztán most mindkét réteg büntetett!

A választási eredmény azt mutatja, hogy a többség nem hisz a mostani baloldali formációknak, ezért elkerülhetetlen újragombolni a mellényt. (Lehet, hogy érdemes egy-két számmal kisebbet venni.) Olyant, ami az igazságot mutatja, és azokra az értékekre van szabva, amik az igazi dolgozói problémákat formázza és nem a gazdagok gőgjének majmolásában jelentkezik.

Átgondolandó az is, hogy a politikai ellenfél minden intézkedésének és átalakításának bírálata és makacs elvetése mennyivel hoz többet, mint amennyit visz. Az egymással viaskodó dominanciaharc helyett olyan valós perspektíva kidolgozása szükséges, ami az igazságosságot és a jólétet helyezi előtérbe az önsorsrontó, immár állandósuló pár(t)harcokkal szemben.

A kormány oldal populizmusa bírálandó, de a fő erőket a baloldaliság hazai keretének valóságot tükröző fazonírozására, és igazi tartalommal való megtöltésére kéne fordítani. A lehangoló választási eredmények azt mutatják, hogy ezt minél előbb meg kell tennie a demokratikus erőknek, ha vissza szeretnék szerezni az emberek többségének bizalmát országosan, de helyi szinten is.

Forrás: Horváth Gyula blogja

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr396809989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

marcinikus 2014.10.20. 21:22:14

A "baloldal" vereségéhez természetesen sok tényező járult,ezért jó,ha megosztjuk véleményünket. Az enyém alább olvasható.
A kulcsot a Fidesz elbizonytalanító politikájában és erre építő kampányában látom. Ehhez a demokratikus ellenzék össze-visszafogásai kiválóan illeszkedtek. Eredménye Csepelen: tizennégyezer fővel (35%-os visszaeséssel) kevesebben szavaztak (polgármesterekre), mint tavasszal (a parlamenti képviselőkre). A baloldal elvesztette tavaszi szavazóinak 39%-át (5.800 főt).

Kicsit részletezve:
1. Országos-fővárosi szinten
1.1. A Fidesz nagyon egyszerű és erősen sulykolt pozitív kampánya (rezsi, bankok) és bejáratott szimbolikája (narancs, nyíl)hatott. Jól időzített negatív üzenetek: "teljes káosz a baloldalon", "ezek mind a régiek", az "ellenzéki önkormányzat nem kap pénzt", "minek, úgysem lesz változás", stb. szintén következetesek voltak.
1.2 A baloldal egyetlen üzenet tudott következetesen megjeleníteni: nehéz megegyezni és az utolsó pillanatig nem is sikerül (Gyurcsány- Mesterházi, Falus-Bokros, Tóbiás-Kunhalmi, Szigetvári-PM) Országos-fővárosi kampány és üzenet gyakorlatilag nem volt azon kívül, hogy "váltsuk le".
2. Csepeli szinten
2.1 A Fidesz százmilliós, totális lerohanással kampányolt (főleg önkormányzati erőforrással), továbbá szeptemberre rájött, hogy Némethet vissza kell vonni. Tényleg sok, nagy dolog érett be 4 év alatt, amikről hatalmas kommunikációs eszköztárral széles körben tudta learatni a babérokat.
2.2 A baloldal - óriási erőfeszítések mellett- , de gyakorlatilag önerőből, önkéntesekkel igyekezett üzeneteit átvinni, a szimpatizánsokat mozgósítani. Az összefogás működött, de a közös profil (kék-piros) alig adott teret a régi hívőkön kívüli bizonytalanok mozgósítására. Az alapüzenetek: "váltsuk le", "vegyük/adjuk vissza", "megújuló baloldal", "korszakváltás" hitelessége nem volt stabilan kommunikálható, hiszen helyi szinten csak Németh leváltása volt hiteles. Rontotta "a fiatal Fideszes", meg ez a "sok jó dolog, ami itt történt", meg a "megújulás a volt alpolgármesterrel és Szenteczkyvel?", meg baloldal a megszorítós Bokrossal ...
Szóval megértem azokat, akiket nem tudott ez az erőtér feltüzelni a változtatásra.
3. Azonban ne felejtse el Borbély és csapata, hogy
a) rá még így is csak 12.158 fő, a csepeli választó polgárok 19,4%-a szavazott. 1.826 fővel (13%-kal) kevesebben, mint tavasszal Németh Szilárdra!
b) Továbbá, hogy többször már nem tudják átadni azokat az EU-s projekteket, amelyeket az elődjeik dolgoztak ki.
c) Ne feledje Borbély és csapata, hogy az országos szintű hatalmi kleptokrácia tőlük is meg fogja követelni a sarcot, a "védelmi pénzt".
d) S végül ne feledje, hogy Magyarország még európai polgári demokratikus állam, s ezért az idő a demokratikus polgároknak dolgozik.
süti beállítások módosítása