Hozzátette: az egészségügyi problémák miatt alkalmatlanná vált járművezetőknek 60 év felett esélyük sincs máshol elhelyezkedni, ezáltal a megélhetésük kerül veszélybe. A korkedvezmény eltörlése így véleménye szerint azt is eredményezheti, hogy a megromlott egészségi állapotban lévő vezetők a közlekedésbiztonság veszélyeztetésével végzik tovább munkájukat. Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke kijelentette: már 2011 júliusában is tüntettek a korkedvezményes nyugdíj fenntartása miatt. Három és fél év nem volt elég arra, hogy új konszenzuson alapuló jogszabály jöjjön létre a korkedvezménnyel kapcsolatban - mondta. Ez nem a szakszervezet miatt hiúsult meg – tette hozzá.

A mozdonyvezetők szerzett jogként rendelkeznek korkedvezményes évekkel, amellyel eddig elismerték a hivatás nehézségeit, kockázatait – mondta a szónok. Sokan így mehettek el nyugdíjba 54-55 évesen, legalább 35 év szolgálat után. A korkedvezmény biztosította azt a tisztes visszavonulást, ami lehetővé tette az emberhez méltó, teljes életet. Ez került ma veszélybe – tette hozzá.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete elnökének számos kijelentését hangos tetszésnyilvánítás követte, a legnagyobb éljenzést a kormányzati döntéshozókhoz intézett felhívása váltotta ki: „azt ajánlom, ki kellene próbálni, csak egy napra, hogy egy ötven éves, huzatos, zajos mozdonyon milyen az éjszaka sűrű ködjében egyedül száguldani a nagy semmibe, ahol nem lát az ember tíz méternél messzebb, akár 12 órán keresztül” – mondta. Kiss László kijelentette: követelik, hogy ne szülessen döntés a nyugdíj korkedvezményben, amíg nincsen érdemi egyeztetés az érintett szakszervezetekkel.

Követelik azt is, hogy hozzák nyilvánosságra a korkedvezménnyel kapcsolatos konkrét terveket, továbbá azt, hogy a kormányzat a jövőben is biztosítson a mozdonyvezetők és más jogosultak számára a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét. Amíg az ezzel kapcsolatos új jogszabály nem születik meg, tartsák fenn a jelenlegi rendszert – fűzte hozzá. Megvédjük közösen a hivatásunkat? – kérdezte a szónok a tömegtől, amely arra hangos tetszésnyilvánítással válaszolt.

Papp Zoltán, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke azt kérdezte: azzal együtt, hogy növekedett a nyugdíjkorhatár, és megmaradtak a régi munkakörülmények, nem jogos az az egyenlősdi, hogy mindenkinek ugyanakkor kell nyugdíjba mennie – mondta. Hozzátette: 70-100 ezer embert érint a korkedvezmény ügye Magyarországon.

A szakszervezetek képviselői ezután átadták a parlamenti pártok képviselőinek petíciójukat arról, hogy hosszabbítsák meg a korkedvezményes nyugdíj intézményét addig, amíg meg nem születik az ezt kiváltó ellátások és intézkedések kidolgozásról szóló jogszabály. A petíciót az LMP, a Jobbik, a KDNP és az MSZP képviseletében átvették, a nagyobbik kormánypárttól azonban nem – mondták a szervezők.

Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek elmondta: a mostani demonstrációt egy kezdetnek tartják. Ha az átadott petíciónak nem lesz foganatja, akkor a holnapi szakszervezeti kongresszuson döntenek a további lépésekről – tette hozzá. A több tízezer embert képviselő szakszervezet vezetője nem zárta ki a sztrájk lehetőségét sem, említette az útlezárásokat, vagy bármely más törvényes eszközt, amivel fel tudják hívni a törvényhozók figyelmét. A demonstráción, ami rendbontás nélkül ért véget, a szervezők szerint mintegy 1500-an vettek részt. A szónokok között volt autóbuszvezető, mozdonyvezető és pályaudvari jegyvizsgáló is. A tüntetők olyan transzparenseket vittek, mint „Életpálya a vaspálya?” és „65 éves mozdonyvezetővel szeretnél utazni?”.
(MTI)