A csepeliek.bloghu több alkalommal foglakozott a helyi adók emelésével kapcsolatos november 27-i képviselő-testületi döntéssel. Az írások (Csepeli fideszes városvezetők trükkös mutatványa az adókkal?, november 30; Fideszes hazugságok, hat millió forintos prémiumok Csepelen, december 8.) élesen bírálták a Borbély Lénárd vezette testület álláspontját magyarázó polgármesteri nyilatkozatokat, miszerint november 27-én „kedvező adózásról döntött az önkormányzat”. Az önkormányzati vezetés december 8-án „Így változik az építmény- és telekadó mértéke Csepelen” című írással válaszolt a csepeliek.blog.hu-n megjelentekre:
Olvasva a másik két kerület adatait is tartalmazó, tényszerű tájékoztatásnak álcázott anyagát, sajnálattal közlöm: nem győztek meg. Egyrészt, mert az építményadó emelése akkor is emelés, ha igyekszenek csökkenteni jelentőségét azzal, hogy budapesti átlagban még mindig jók vagyunk, másrészt mert leginkább azokat sújtja, akik közép- és nagyvállalkozóként valószínűleg jelentősebb létszámot foglalkoztatnak, és más adók rendszeres fizetésével nagymértékben hozzájárulnak a kerületi önkormányzat költségvetési bevételeihez.
A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig változatlanul indokolatlannak tartom a telekadó több mint 20 százalékos emelését, amelyet nem enyhít – az eddig is rendeletben rögzített –, 1000 m2 alatti mentesség sem, hiszen az elmúlt években a különböző adóterhek, országosan és Csepelen is, jelentősen emelkedtek. A csepeli építményadó például, a 2010-es mértékéhez képest, 2014-re 16,5 %-kal emelkedett.
Az is fontos kérdés számomra, hogy az építményadó mértékének kisebb területnagyságok utáni csökkentése jelent-e, és mennyi bevétel kiesést az önkormányzat számára? Miért nem volt az adócsökkentést/adóemelést tartalmazó polgármesteri előterjesztésben részletes, a bevételek és kiadások alakulását is vizsgáló hatáselemzés? Valóban helyreállítja-e a költségvetési egyensúlyt az 500 m2 feletti épületek 5 %-os növelése? Érdemes lenne a kérdés vizsgálata annak függvényében is, hogy a csepel.hu-n 2012. július 9-én(!) közzétett adatok szerint, a csepeli adóhátralékosok (magánszemélyek és cégek) közel 1.050 millió forinttal tartoztak az önkormányzatnak. Azt már fel sem hozom, hogy miért csak a 2012. félévi adatok vannak nyilvánosságra hozva az önkormányzat honlapján.
Végül a „megéri a kerületünkben új vállalkozásokat is indítani”, mondatrésszel kapcsolatban megjegyzem, hogy a Bisnode nemzetközi cégminősítő legutóbbi elemzése szerint „most már biztosan állítható, hogy megállt Magyarországon a cégszám-növekedés és csökkenésnek indult a vállalkozások száma”. (Kockázatosság, fizetési késések, iparági változások 2014 első félévében, blog.bisnode.hu) Azt gondolom tehát, hogy az országos, sajnos romló helyzetre való tekintettel, a csepeli vállalkozások fellendítéséhez sokkal átfogóbb, a kerületi kis-, közép és nagyvállalatokkal való együttgondolkodásra, együttműködésre épülő önkormányzati tervekre és intézkedésekre van szükség, ami az új önkormányzati vezetés részéről sem tapasztalható.
vox
