Kis mértékben tovább csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül az idei év elején, az ellenzéki pártoké nem változott, a politikától távolságot tartók csoportja valamelyest megint bővült – derül ki az Ipsos január elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából.
A tavaly év végi – két hónap alatt 10 százalékpontos – csökkenés után most további 2-vel csökkent a kormánypárt támogatottsága a teljes népességen belül. A Fidesznek negyed év alatt összesen 1 millió fővel szűkült a tábora, jelenleg 23 százaléknyi, azaz 1,8-1,9 millió választópolgár áll mögötte – derül ki az Ipsos kutatásából. Részletek:
Az ellenzéki pártok támogatottsága nem változott az év fordulóján az elemzés szerint. Közülük továbbra is a Jobbik a legerősebb, a választókorúak 14 százalékára, nagyjából 1,1 millió főre számíthat. Az MSZP három hónapja ugyanazt a szintet hozza, 11 százalékot, 900 ezer szavazót. Az LMP és a DK ezúttal is 3-3 százalékot ér el, ez mindkettejük esetében negyedmilliós támogatói kört jelent. Az Együtt, valamint a Párbeszéd Magyarországért (PM) 1-1 százalékos, így táboruk megközelítőleg 100-100 ezer fő lehet. A politikától távolságot tartók csoportja valamelyest megint bővült, jelenleg 41 százalékos, tehát 3,3 millió választó most nem kér a pártokból – közölte az Ipsos.
A felmérés alapján a biztos pártválasztók körében a Fidesz 44 százalékos, a Jobbik ebben az aktív szavazói csoportban 24 százalékot, az MSZP 19 százalékot kapna. Az LMP 6 százalékon áll, a DK 3 százalékos, az Együtt, illetve a PM is 1-1 százalékot kapna a biztos pártválasztók csoportjában.
A szavazói magatartás elmúlt negyedévben bekövetkezett változásainak lényege a kormánypárttól való eltávolodás és annak következményeként a passzivitás, a politikai bizonytalanság elterjedése – értékeli az Ipsos. Azt írták, már az előző kormányzati ciklusban is hasonlóan alakult a választói viselkedés, a Fideszt elhagyók nem lettek ellenzéki szavazók – akkor hosszabb távon sem. "Most annyit érzékelhetünk, hogy a Jobbiknak 2 százalékponttal több szavazója lett az elmúlt hónapokban, tehát nagyjából 150 ezer szavazó vándorolhatott át hozzájuk a Fidesztől" – áll az összegzésben.
Az Ipsos szerint a baloldalra sorolható pártok viszont nem erősödtek a tavalyi választások óta, az év végi felfűtött politikai hangulat is legfeljebb stabilizálta a pozíciójukat. Az MSZP közülük a legerősebb s úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban a szavazótábor "túljutott a rájuk korábban gyakran jellemző letargián". Ősszel a szocialista szimpatizánsok fele mutatott aktivitást, elszántságot, most viszont kétharmaduk – és így a Fidesz híveivel azonos módon eltökéltek. A DK pozíciója is állandó, folyamatosan őrzi két-háromszázezres táborát. Hangulatuk sok tekintetben hasonló a szocialistákéhoz, néha lelkesek, máskor visszafogottabbak. Az Együtt és a PM szétválása feldarabolta szavazótáborukat is, korábbi jelenlétük arra azonban elég, hogy egykori közös támogatóik valamelyikhez felsorakozzanak – állapította meg az Ipsos.
Hozzátették: már decemberben is voltak olyan társadalmi csoportok, amelyekben a Jobbik támogatottsága megközelítette, vagy mint a munkanélküliek körében, utolérte a Fideszét. A mostani felmérés alapján már két olyan réteg is van, ahol a Jobbik valamennyivel megelőzte a kormánypártot. A munkanélküliek körében a Jobbiknak 22, a Fidesznek 18 százalékos tábora van, s a szakmunkásként dolgozók csoportjában is lényegében ugyanekkora a különbség: 23-18 százalék. A 30 év alattiaknál a Fidesz 22, a Jobbik 20 százalékos az Ipsos adatai alapján.
Az elemzés szerint a politikai bizonytalanság kialakulása szorosan együtt jár a passzivitással. Azon választópolgárok, akik tavaly április 6-án ott voltak az urnáknál, az eltelt háromnegyed év alatt annyira eltávolodtak a politika szereplőitől, hogy szinte megmozdíthatatlannak tűnnek – értékeli az Ipsos, amely szerint ez a csoport 16 százalékos, azaz 1,3 millióan tartoznak ide. Közülük csak minden ötödik mutat valamilyen aktivitást, a többieket jelenleg teljesen hidegen hagyja a politika világa, semmiképpen nem menne el voksolni, ha lenne most egy választás. Még akkor sem, ha szinte egybehangzóan – 95 százalékban – úgy gondolják: rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon – olvasható az Ipsos januári elemzésében. (hvg.hu)
