VÁLASZ EGY RITKA ALJAS CIKKRE
Egy ritka aljas cikk jelent meg március 16-án az egyik csepeli internetes hírblogon Útépítésre fordítják a Munkásotthon visszautasított 30 millióját címmel. Az írás szerzője valószínűleg a hírportál tulajdonosa, aki egyben a hírportál szerkesztője, a Fidesz csepeli elnöke, az önkormányzat alpolgármestere is. Fülkeforradalmi mindenes, akinek eszébe sem jutott, hogy az újságírói tisztesség megkövetelte volna a másik fél véleményének közlését is. Számomra kritikán aluli mondandójával kapcsolatos véleményemet, annak ellenére, hogy 2015.02.04-én a csepeliek.blog.hu-n megjelent, Csepelen most ki a valódi polgármester?...című írásomban már foglalkoztam a témával, az alábbiakban teszem közzé:
Szerzőnk azt írja, hogy
„A balliberális pártokhoz kötődő intézmény támogatásának az volt a feltétele, hogy cserében átláthatóvá kell tenniük működésüket. Az üvegzseb biztosítására azonban nem hajlandók…. Már a csepeli önkormányzat januári ülésen értékelhető volt, hogy a Munkásotthon nagyon nem szeretné működésének átláthatóságát biztosítani. ”
Ezek szerint a kerületben van, vannak nem a balliberális pártokhoz, hanem mondjuk a Fideszhez kötődő, kvázi jobboldali intézmény, intézmények, alapítványok is, amelyek ráadásul átláthatóan is működnek, hiszen őket támogatja a fideszes önkormányzat. Kíváncsi vagyok, hogy ezen intézmények, szervezetek vezetői, munkatársai mit szólnak ehhez a „jobboldali” jelzőhöz. Gondolom, ugyanúgy visszautasítják, mint
a Csepeli Munkásotthon Alapítvány vezetői, dolgozói a „balliberális pártokhoz kötődő” jelzőt. Az utóbbiak valószínűleg azért, mert ők és elődeik, immár 95 éve a csepeliekhez kötődnek, s nem pártokhoz, amit jelenlegi csepeli, hazai és nemzetközi elismerésmertségük is bizonyít. Azért, mert mindig helyt adtak a Fidesz vagy a fideszes önkormányzat rendezvényeinek, így például a tavaly októberi önkormányzati választások után, a Munkásotthonban volt az önkormányzati képviselők megbízólevelének átadása és ünnepélyes eskütétele. Azt sem hiszem, hogy a Munkásotthon jelenlegi igazgatója, aki sokak szerint férjével együtt részt szokott venni a Fidesz nyilvánosság előtt zajló központi rendezvényein, ünnepségein, vagy az Alapítvány kuratóriumának önkormányzati delegáltja, egyetértene a minősítővel és a minősítéssel, s bármelyikük is balliberálisnak vallaná magát. Politikai hitvallásuk, valamelyik párthoz való kötődésük, ha van egyáltalán, az ő magánügyük, s megítélésük alapja csakis végzett munkájuk lehet. És végül, ez a „balliberális pártokhoz kötődő intézmény” az elmúlt évtizedekben olyan kulturális nagyságoknak, politikusoknak (pl. éppen Orbán Viktornak), vagy a jelenlegi kormány minisztériumaihoz tartozó köztisztviselőknek adott teret, akikről köztudott volt jobboldali elkötelezettségük. Vajon mit szól, ehhez a megítéléshez mondjuk Schmittné Makray Katalin, Csepel Díszpolgára, aki a március 14-i, jubileumi ünnepségen köszöntötte a 95 éve művelődési intézményt.
A fentiekben idézett mondatok a támogatás feltételéről, a működés átláthatóságról is szólnak. Ez már a hazugság csúcsa. A Csepeli Munkásotthon Alapítvány hivatalos honlapján (www.csepelimunkasotthon.hu) ugyanis minden (az Alapító Okirat, az éves munkatervek, egyszerűsített beszámolók, közhasznúsági jelentések, kiegészítő pénzügyi mellékletek, mérlegbeszámolók), több évre visszamenőleg, olvasható. Igaz, állítólag egyes újságírók nem szoktak olvasni, csak írnak. A lényeg azonban: a Csepeli Munkásotthon esetében működik az „üvegzseb”.
Vajon az önkormányzat esetében is? Ha igen, ahogy a szerző állítja, akkor miért nem ismerhetik meg a csepeliek a volt és a jelenlegi polgármester által az önkormányzati választások után, 2014 októberében aláírt átadás-átvételi dokumentumot? Miért nincs 2012 júliusa óta frissítve az adóhátralékosok listája, amit a törvény kötelezővé tesz? Miért nem teszi közzé az önkormányzat vezetése, a csepeli dohányboltok listáját, a trafikosokkal kötött megállapodásokat? Kérdések, amelyekre hónapok óta nem kapunk választ, mert a fideszeseknél csak másokra vonatkozik az üvegzseb.
Az pedig, hogy a szerző szerint mi volt érzékelhető a csepeli önkormányzat januári ülésén, az saját munkásságának részeként kezelendő. Mások másképp látták. Én például úgy, hogy a polgármester és alpolgármestere nem is igyekezett megérteni, elfogadni az ellenzék, a Csepeli Munkásotthon jelenlevő, a nézők soraiban helyet foglaló vezetőinek szakmai, jogi érveit. A süketek párbeszéde volt az egész.
A lényeg, hogy a Munkásotthonnak biztosítania kell, illetve törvényi kötelessége bemutatni a 30 milliós támogatás felhasználásának teljes elszámolását, s a közművelődési megállapodásnak ezt tartalmaznia is kell. Az intézmény vezetői közül senki nem mondta, hogy ezzel nem ért egyet. Az pedig, hogy egy alapítványi tulajdonban lévő kultúrház gazdaságilag hogyan működik, jogilag az az Alapítvány kuratóriumára és felügyelő bizottságára, s nem az önkormányzat vezetésére tartozik. (Lásd az Ökotárs Alapítvány, kontra Lázár János vitát.) Egyébként az önkormányzat az alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági delegáltjain keresztül a működést is figyelemmel kísérheti.
A cikk szerint Borbély Lénárd polgármester, a 30 milliós támogatásért „cserében azt kérte, hogy a kapott közpénzzel a Munkásotthon számoljon el.” Finoman szólva csúsztatás, egyértelműen fogalmazva, hazugság! Cserébe ugyanis Borbély úr a testületi ülés előterjesztése és a jegyzőkönyv szerint a következőket kérte:
> az öt fős kuratóriumba, ahol már 1 fő önkormányzati delegált van, két főt delegálhasson, ezzel gyakorlatilag átvehetné az intézmény irányítását, ami jogilag egy magánalapítvány esetében elfogadhatatlan;
> a három fős felügyelő bizottságba két főt delegálhasson, ezáltal a felügyelő bizottságban is többségbe kerülne az önkormányzat;
> ezen feltételek teljesítése esetén kerülne csak aláírásra a közművelődési megállapodás, illetve ezek elfogadása után adnának ki a Munkásotthonnak, az állam által meghirdetésre kerülő pályázatokhoz önkormányzati támogató nyilatkozatot.
Ez azonban már szerintem nyílt zsarolás. Van ennek a zsarolásnak egy másik, általam fontosnak tartott momentuma is. Azt a Németh Szilárdot javasolják a felügyelő bizottságba, aki 2010-2014 között egyrészt leállította a Munkásotthon támogatását, minden jogi lépést megtett az intézmény önkormányzati hatáskörbe vonása érdekében, sokáig gátolta a Munkásotthon állami támogatását, offshorozással vádolta meg az intézmény vezetőit, kommunista fészeknek nevezte a kultúrházat, s nem egyszer sértette meg a ház vezetőit, munkatársait. (csepel.hu, jegyzőkönyvek.)
Még nincs vége azonban a cikk csúsztatásainak, hazugságainak. Szerzője szerint „Takács Mónika MSZP-s képviselőnő – aki egyben a Munkásotthon gazdasági vezetője is – sértődöttségében (sic!) nemmel szavazott saját munkahelyének 30 millió forintos támogatására.” Szerintem Takács Mónika nem szorul védelemre, egyébként is már több fórumon kifejtette az üggyel kapcsolatos véleményét, amit teljesen figyelmen kívül hagynak az önkormányzat vezetői. (Takács Mónika leleplezte a Borbély-Németh féle Munkásotthonos trükköt, csepeliek.blog.hu, 2015.02.20.) Egyetértve a képviselő asszonnyal, már csak két megjegyzésem van a cikk ezen, idézett mondatához:
> az önkormányzati választások anyagait figyelemmel kísérve, emlékszem: Takács Mónika nem tagja az MSZP-nek, pártonkívüliként vesz részt az MSZP frakció munkájában;
> magam nagyon csodálkoztam volna, ha a képviselő asszony a testületi ülésen szavazatával támogatta volna ezt a jogilag, szakmailag elfogadhatatlan, nyílt zsarolással jellemezhető javaslatot. Egy vezető sem teheti ugyanis meg, hogy pénzügyi, politikai zsarolásnak tegye ki saját intézményét, munkahelyét. Takács Mónika tehát, szerintem, jól döntött a szavazás során.
Végül, az írás utolsó előtti, címadó mondatához néhány megjegyzés. Megfogalmazója azt írja, hogy „lapunk információja szerint a támogatás összegét hozzáadják az útépítésekre szánt forrásokhoz.” Megtehetik. A törvénytisztelő emberben azonban óhatatlanul felmerül néhány kérdés:
> ki és mikor döntött erről, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérdésről?
> Nem kellene előbb visszavonni a 30 milliós támogatási javaslat vitáját követően elfogadott négy határozati javaslatot, majd kérni a testület többségi támogatását?
> Talán a fülkeforradalmi vezetés a testület nélkül döntött a kérdésről?
Nem szokásom az ábrándozás. Vélem, lesz az ügyben döntés, még ha láthatóan félnek is a várható vitától, a jogos kritikai megjegyzésektől. Abban viszont nem hiszek, soha sem hittem, hogy az önkormányzat jelenlegi vezetői valamikor is komolyan gondolták a kerület 95 éve működő kulturális intézményének bármilyen támogatását. Ellenkezőleg. Egy eleve elfogadhatatlan javaslat előterjesztésével a Csepeli Munkásotthont – szerintem -, tudatosan megzsarolták. A trükk nem jött be, de ahogy Borbély Lénárd polgármester a testületi vitában fogalmazott, „ha így nem megy, ígéretünk van, hogy más formában fog megoldódni.”
Mármint a Munkásotthon megszerzése. Mert ez volt, ez maradt a cél. A többi, ahogy a fentiekben bírált cikk is, az emberek becsapása.
V O X