Magyarország határán újra lesz vasfüggöny. Mi kezdtünk hozzá a bontásához, és most mi húzzuk fel az újat. Nehogy ez is korszakhatár legyen! A 26 évvel ezelőtti függöny bennünket vágott el a Nyugattól, e mostanival mi vágunk el másokat a Nyugattól.

Orbán Viktor ismét igazolta,

mennyire élesek a politikai ösztönei. Ő már a Charlie Hebdo szerkesztőségét ért támadás után is arról beszélt, hogy a menekültügy Európa legfontosabb problémája. Ilyenkor könnyen támadhat az embernek olyan érzete, mintha ő volna Európa sötét, de szerves oldala: az ember, aki kimondja, amit mások is úgy gondolnak, de nem mondhatnak.

Talán ezért nem ebrudalták ki még sehonnan. Úgy csinál, mintha, de valójában szívességeket tesz mindenkinek, akinek épp kell. Ha Putyinnak, hát Putyinnak, ha másnak, másnak.

Leginkább magának. Ó, az az erős ember! Lehet mondani, hogy Orbán megoldja a helyzetet, de már nem lehet ebben az országban úgy élni, ahogy korábban: piszkosan kavarog minden, s a szürkeségből bármi előtörhet.

A rosszkedv bizonyosan. És hiába szolgál sok urat a nagyúr, lenéznek minket. Rácsokat könnyebb építeni, mint bontani, és körbe is érhetnek. (NOL)