Tanács István tudósítása:

Emberölésről halált okozó testi sértésre változtatta a romániai születésű Bara Józsefet kihallgatás közben agyonverő izsáki rendőrök cselekményének minősítését, és nagyon jelentősen enyhítette a büntetést a Szegedi Ítélőtábla.Sem a Bara József halálát okozó két vádlottat, sem az elhunyt férfi édesapját és testvérét nem érdekelte igazán az ítélet cizellált jogi indoklása – csupán az, hogy az elsőrendű vádlott, Bodor Viktor első fokon kiszabott életfogytig tartó büntetését 12 év fegyházra, a másodrendű vádlott, Bimbó Csongor 20 éves büntetését pedig 10 év fegyházra változtatta  ítéletében a Szegedi Ítélőtábla. Az ítélet jogerős, bár mivel az első- és a másodfokú ítélet jelentősen eltér egymástól, jó esélye van a Kúriánál benyújtott felülvizsgálati kérelemnek.

Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla bírói tanácsának vezetője azt mondta a másodfokú ítélet indoklásában: a rendőröket is megilleti a tisztességes eljáráshoz való jog. Az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék annak ellenére, hogy az ügyészség is csak halált okozó súlyos testi sértéssel vádolta a rendőröket, megváltoztatta a bűncselekmény minősítését – emberölésre. Annak minősített eseteit – társtettességben, különös kegyetlenséggel, védekezésre képtelen személy elleni elkövetés – is alkalmazta, amikor a nem tényleges életfogytiglant, illetve a 20 év fegyházbüntetést első fokon kiszabta.

A Kecskeméti Törvényszék azzal indokolta az emberölés tényállását, hogy

a két rendőrnek eshetőleges szándéka volt a hátrabilincselt kezű, az őrsön közel három órán át vert Bara József halála. El tudták azt képzelni, hogy a kihallgatott személy meghal a verés következtében, de ez nem érdekelte őket.

A másodfokú bíróság a minősítés megváltoztatásakor arra hivatkozott, hogy az izsáki rendőrőrsön szokásban volt a kihallgatott személyek megverése. A bíróság helyeselte, hogy egy ügy keretében tárgyaltak korábbi eseteket is, amelyekben szintén megverték az őrsre bevitt embereket, de azok kivétel nélkül túlélték a bántalmazást. Dr. Hegedűs István szerint

e korábbi gyakorlat alapján gondolhatták azt a vádlottak, hogy Bara József sem fog belehalni a verésbe
– vagyis nem állt fenn esetükben az eshetőleges ölési szándék sem.

A bírói tanács vezetője levezette, hogy vélhetőleg miért kellett meghalnia Bara Józsefnek. Azért, mert hátrabilincselt kézzel, verés közben is vissza mert szólni a rendőröknek: amikor az anyját szidták, ő is szidta a rendőrök anyját. A rendőrök, akik ahhoz voltak szokva, hogy a kihallgatott és megbilincselve ütlegelt emberek mukkanni sem mernek, hogy hamarabb befejeződjék a verés, feldühödhettek ezen, ezért a szokásosnál hosszabb időn át, és nagyobb erővel ütötték Bara Józsefet. Elhagyták azt a gyakorlatot, amelyet korábban alkalmaztak –

rutinos verőként ugyanis tudták, mivel és hová kell ütni, hogy fájjon, de ne okozzon maradandó sérülést.
Az Ítélőtábla a korábban megvert emberek esetében is mellőzte a kényszervallatás tényállását, helyette bántalmazás hivatalos eljárásban jogi minősítést alkalmazott. Ennek magyarázata, hogy a kényszervallatás tényállási elemei szerint valamilyen vallomás kicsikarása érdekében bántalmazták volna a kihallgatott személyt. Ez azonban nem állt meg, mivel e korábbi esetek sértettjeit annak ellenére verték, hogy mindent bevallottak verés nélkül is. Szokás volt az izsáki rendőrőrsön, hogy előrebilincselt kézzel hallgatták ki a gyanúsítottakat. Ezen például Bodor Viktor akkor változtatott, amikor gyomron akarta vágni a kolléganője által kihallgatott embert, mert akkor előzőleg hátrabilincselte az előállított személy kezét, hogy hozzáférjen a gyomrához.

Ha Bara József meg nem halt volna, akkor az izsáki rendőrőrsön valószínűleg a mai napig is folytatódna a kihallgatott emberek verése. Az Ítélőtábla szerint „bűnösök közt cinkos, aki néma”, azok a rendőrök is felelősek, akik eltűrték, és nem jelentették feletteseiknek, hogy mi történik az őrsön. Ez intő jel azoknak is, akik a két világháború közti csendőrvilágot szeretnék visszahozni. Az izsáki rendőrök pont úgy viselkedtek, mint egykor a csendőrök: aki valamiért nem tetszett nekik, azt jól megverték. A jelszavuk az lehetett volna: Szolgálunk és verünk, figyelmeztetett a bíró.

A harmad- és negyedrendű vádlott felfüggesztett börtönbüntetését helybenhagyta az Ítélőtábla. Rendkívül érdekesen alakult viszont a két elsőrendű vádlott büntetésének időtartama. A halált okozó testi sértés büntetésének felső határa mindössze 8 év börtön. Mivel a testi sértést halmazatban követték el, Bodor Viktor az így kiszabható legmagasabb börtönbüntetést, 12 évet kapta, amelynek ha kitölti a kétharmadát, feltételesen szabadlábra bocsátható. Az előzetes letartóztatásban töltött mintegy két év is beleszámít, vagyis hat év múlva szabad ember lehet. Bimbó Csongor 10 évet kapott, mert az ő szerepe mégsem volt annyira domináns, mint Bodóé, ő még hamarabb elhagyhatja a fegyházat. A börtön helyett a fegyház fokozat alkalmazása súlyosbítás volt.

Összességében, jó magaviseletet feltételezve a börtönben, Bodor Viktor büntetése 19 évvel, Bimbó Csongoré 15 évvel lehet kevesebb a Kecskeméti Törvényszék által kiszabottnál. Az elsőrendű vádlott védője triumfálva nyilatkozott az egyik tévés stábnak, hogy a minősítés megváltoztatásával győzött az igazság.

Bara József édesapja és testvére azt mondták: hogyne lett volna nyilvánvaló az ölési szándék a rendőrökben, mikor felvétel van róla, hogy a férfi az életéért könyörgött, ennek ellenére tovább ütötték. A hozzátartozók szerint azért merték megtenni, mert románnak tartották, és gyűlölték, noha romániai születésű magyar ember volt. Fényképek bizonyítják, hogy arcát, koponyáját szinte teljesen szétverték. Az apa és a testvér szerint a vádlottak és védőik előre tudták az ítéletet, azért voltak olyan nyugodtak az ítélethirdetés idején.

Forrás: Népszabadság