Az egy héttel korábbi élőlánc és a felhívás nyomán, július 1-én, szerdán este kilenckor már fáklyával a kézben várták a rendezvény kezdetét a Csepeli Munkásotthon függetlenségének megőrzéséért tüntető csepeliek - íja a 21. kerületi Hírhatár, majd így folytatja:
Az indulás előtt versek is elhangoztak. Előbb egy lelkes hölgy adta elő rímekbe szedett gondolatait a munkásotthonról, majd Nagy József, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány kuratóriumának elnöke a fáklyás felvonulást útjára indító gondolataival adta meg az esemény hangulatát:
– Ez a második demonstráció, melyen a Németh Szilárd által az országgyűlésben benyújtott törvénymódosító javaslat ellen tüntetünk.
A csepeliek jól tudják, hogy a Csepeli Munkásotthon Alapítványt 1990-ben tíz csepeli vállalat hozta létre. Sajnos a vállalatok többsége az elmúlt huszonöt évben jogutód nélkül megszűnt, vagy magánosítás során veszítette el alapítói jogát. Jó szívvel gondolunk az egykori alapítókra, akik úgy rendelkeztek, hogy a munkásotthon ingatlanát – apportként – az alapítvány tulajdonába adták. Ez így van ma is!
Tehát a munkásotthon ingó, és ingatlan vagyona alapítványi tulajdonban van! El nem idegeníthető, és csakis az alapítványi célt szolgálhatja: ez pedig kulturális tevékenység. Ami azt jelenti, hogy könyvtár-, színház-működtetés, művészeti csoportok, klubok, szakkörök, és civil szervezeti tevékenység.
Ezt az ingatlan vagyont az elmúlt évtizedben gazdagítottuk. Tessenek figyelni: két telken, négy épületben, 5400 négyzetméteren, 129 helyiség működik.
Nem volt off-shore cég az alapítók között, nem szervezett ki senki semmit! Nem is volt ilyen szándék! Az alapítvány nem támogatott baloldali lapot! Az igazság az, hogy a lap – a Hírkompról van szó – támogatta a mi alapítványunkat, amikor ingyen, díjmentesen közölte kulturális reklámunkat. Ezt szeretném most is nekik megköszönni!
A mindenkori kuratórium és a felügyelő bizottság, a kulturális központ vezetői és munkatársai mindig azért dolgoztak, hogy ez a híres ház a csepelieké maradjon!
Szeretnénk továbbra is megőrizni az intézményi autonómiát, valamint a kulturális központ szellemiségét is.
A mai megmozdulás ezen értékek megőrzéséért jött létre.
A mai fáklyás felvonulással azt kérjük az országgyűlési képviselőktől, hogy ne támogassák a módosító javaslat elfogadását!
A Csepeli Munkásotthon Alapítvány Kuratóriuma által kiadott, és a helyi önkormányzatnak megküldött (és válasz nélkül maradt) állásfoglalásunk szellemében készek vagyunk a tárgyalásra!
E gondolatok után Csáky László kapta meg a szólás lehetőségét: ő József Attila Arspoetica című versét adta elő.
Ezt követően – rendőri útvonal biztosítással – a fáklyás menet elindult a Táncsics Mihály után, majd a Vermes Miklós (volt Koltói Anna) utcán átvonultak a Kossuth Lajos utcába, s ott haladtak végig a járdán, egészen a Görgey Artúr téren lévő Petőfi-szoborig.
Hosszan húzódott a fáklyás vonulók sora, csendesen, méltóságteljesen haladtak a tüntetők a szakorvosi rendelőintézetig.
A Petőfi szobor előtt összegyűlt tömeghez ismét Nagy József szólt, majd Lengyel Géza, a Csepeli Munkásotthon Tamási Lajos Olvasó Munkás Körének vezetője olvasott fel egy Baranyi Ferenc verset.
Végül Szabó Szabolcs, Csepel megválasztott országgyűlési képviselője is összefoglalta gondolatait.
Forrás: 21. kerületi Hírhatár
