Nagyképűen, a hatalom magaslatáról, válasz nélkül söprik le az ellenvéleményt?
AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó július 16-án megjelent 14. számából:
1) A cikk címe: Csepelt érintő törvényeket fogadott el a parlament
A cikkel kapcsolatos megjegyzéseink, kérdéseink:
> „…Szabó Szabolcs Csepel egyéni képviselője egyiket sem támogatta, míg Németh Szilárd…minden témában igennel voksolt.” Csak nem képzelik, hogy Németh Szilárd, aki csak a Fidesz listájáról került a parlamentbe, nemmel szavazna bármire is, amit a Fidesz vagy esetleg ő maga terjeszt be?
> „Az illegális bevándorlás megállítása” alcím alatt megfogalmazott „ideiglenes biztonsági határzár” ügyében hozott parlamenti döntésről ír a Csepel.hu mögé bújt szerző. Csak azt felejtette el megjegyezni, hogy a közvélemény kutatás szerint, a válaszadók 56 %-a szerint ne épüljön meg a kerítés, 67 % eleve alkalmatlannak tartja a kerítést az ügy megoldására és a többség szerint a kerítés „inkább figyelemelterelés, és célja nem a menekültek megállítása.” A Publicus Intézet szerint
„egyedül a Fidesz szavazók körében van többségben az az álláspont, hogy a kerítés nem figyelemelterelés.” Akkor most „az igenek vagy a nemek szolgálták a csepeliek érdekeit.”? Németh Szilárd igenje kinek az érdekeit szolgálja?
> „A Csepeli Munkásotthon köztulajdonba vétele” c. fejezetben, Munkásotthonnal foglalkozó gondolatok nagy részét már több írásunk is cáfolta. Persze ez nem hatott a fideszes vezetőkre, pl. Németh Szilárdra, a törvénymódosító javaslat előterjesztőjére sem. Ismét offshorozik, ahelyett, hogy például saját kormányán és frakcióján kérné számon az offshore cégek több tízmilliárdos állami támogatását. A Csepeli Hírmondó szerkesztői a fentieken kívül arról sem írnak, hogy Szabó Szabolcs Csepel egyéni országgyűlési képviselője szerint Németh Szilárd a témával kapcsolatos parlamenti hozzászólásában (amiből valamiért nem idéz egy szót sem a cikk) „listázta a Csepeli Munkásotthonnál 2015. június 26-án megtartott tüntetés résztvevőit,…ezzel megsértette az infotörv. 3.§ 3.a) pontja szerinti különleges adatkezelést, melyre semmilyen jogalapja nem lehetett.” Szabó Szabolcs ezért kérte a hatóságot az ügy kivizsgálására. Ami pedig az általa is bírált hozzászólás többi részét illeti, amelyet szintén nem idéz fel a cikk, az véleményünk szerint jól mutatja Németh Szilárd politikai kultúrájának legfontosabb, már évek óta tudatosan használt elemeit. Konkrét érvek nélkül össze-vissza beszélni, vagdalkozni, belerúgni mindenkibe, akinek valami köze volt, vagy van, adott esetben a Csepeli Munkásotthonhoz, nagyképűen, a hatalom magaslatáról, válasz nélkül lesöpörni minden jogi, szakmai ellenvéleményt. Ady Endre egyik versének ma is időszerű mondanivalója talán jól jellemzi a helyzetet: „Most perc-emberkék dáridója tart.” (Ady Endre: A perc-emberkék után, 1913.)
2) A cikk címe: A többség támogatja a Munkásotthon visszakerülését
A cikk szerzője Takó Szabolcs, aki ritkán írogat a Csepeli Hírmondóba. A lap vendégújságírójaként valószínűleg fontosabb kérdésekben kérik csak fel cikkek megírására. Legutóbb az óvodák központosításáról közölte „átfogó” véleményét. Természetesen a hatalom szempontjából. (Csepeli Hírmondó, 2015. április 23.) A Magyar Demokratában írogató szerző akkor is egy egész oldalon próbálta igazolni a fideszes városvezetés álláspontját, „Leépítés helyett továbbfejlesztés” címen. Most a Csepeli Munkásotthon kérdésében vállalkozik ugyanerre. Írása számunkra azt bizonyítja, hogy az igazság nem nagyon érdekli, bár lehet, nem is ismeri. Vegyük sorra állításait:
> „Németh Szilárd országgyűlési képviselő indítványára az Országgyűlés július 6-án óriási többséggel – 174 igen szavazattal, 12 nem és 4 tartózkodás mellett – elfogadta …a törvénymódosítást.”
Hazugság! A parlament.hu szerint az ügyben két szavazás volt:
13:21:48 órakor egy módosító indítványról szavaztak, s 174 igennel, 12 nemmel, 4 tartózkodással fogadták el;
13:23:16 órakor pedig Németh Szilárd képviselői indítványának elfogadásáról, a civil szervezetek működéséről…stb. azaz a Lex Munkásotthonról szavaztak a képviselők. A 191 képviselőből 127-en szavaztak igennel, 63-an a nem gombot, nyomták meg, 1 fő pedig tartózkodott. Azaz az ellenzéki képviselők nem támogatták Németh Szilárd indítványát.
(Elvárjuk a szerkesztőségtől a helyreigazítást!)
> „A Csepeli Munkásotthon a csepeli munkások közadakozásából épült fel 1917-ben, (sic!) és a csepeli munkásszervezetek tulajdonában volt a második világháború végéig.”
Hazugság! A Csepeli Munkásotthon 1920. március 14-én került átadásra. Az 1911. augusztus 27-én megalakult Munkásotthon Szövetkezet építőszövetkezet égisze alatt megindult gyűjtésben sokan részt vettek. Így például: borbélymester, cirkuszi igazgatóság, a csepeli ÁFOSZ tagjai, Csepel környéki munkásszervezetek, a Munkás Műkedvelők Szövetsége, a szakszervezetek vigalmi bizottságai, Erzsébetfalva, Kispest, Soroksár, Dunaharaszti és Újpest pártszervezetének képviselői, a csepeli SZDP szervezet, A szövetkezet azonban telek s ingatlanvásárláshoz kölcsönök felvételére is kényszerült: segélyalaptól, Weiss Manfréd gyár vezetőségétől, banktól kértek kölcsönt. Később, 1916 után indulhatott csak el a részvény-téglajegyek kibocsátása, és az építkezés 1917-ben indult meg. A II. világháború előtti nagy gazdasági válság hatásaként a szövetkezet nem tudta fizetni a korábban felvett kölcsönöket, ezért a Vasas Szakszervezet átvette az egyéneknél lévő részvényeket, kifizették az adósságot, s tulajdonjogilag az otthon a Vasas Szakszervezeté lett. Az 1944. március 14-i német megszállás után az otthon kezelését a Nemzeti Munkapárt kapta meg, s 1945 tavaszán került vissza tulajdonosainak kezébe.
> „…nem a bíróságok dolga kulturális intézményeket működtetni.” Ki kell ábrándítanunk Takó urat: nem a bíróság működteti a Csepeli Munkásotthon Alapítványt. A törvény szerint az Alapítvány kuratóriuma, kuratóriumi ülések között az elnök, adott esetben a kuratórium által kinevezett igazgató. Törvényességi felügyeletüket pedig az ügyészség látja el. Jelenleg is, ezért rendkívül furcsa, hogy az ügyészség által ellenőrzött Csepeli Munkásotthont gazdálkodási szabálytalanságokkal vádolják, ezzel tulajdonképpen az ügyészség ellenőrző munkájának tisztaságát kérdőjelezik meg. Egyébként, ezek, a működtetéssel kapcsolatos törvényi meghatározások az önkormányzati alapítói joggal rendelkező alapítványokra is vonatkoznak.
> „A városvezetés folyamatosan kereste a megoldási lehetőségeket,…” írja, valószínűleg Németh Szilárd parlamenti hozzászólása alapján a szerző. Az Alapítvány kuratóriumának más a véleménye. Németh Szilárd polgármestersége idején, bár megígérte, még a kuratórium ülésére sem volt hajlandó elmenni. Nem képzeljük, hogy Ő, egy „kommunista fészekbe” betegye a lábát! Arról nem is beszélve, hogy a „folyamatos keresés” közben arra volt ideje Németh Szilárdnak, hogy eljárjon a Munkásotthonnak járó állami támogatás leállítása érdekében.
> „a Csepeli Munkásotthon…az alapító atyák akaratának megfelelően csepeli köztulajdonba kerülhet.” Az1991-es alapítói okirat szerint nem ez volt az alapítói okiratot aláíró csepeli vállalatvezetők akarata. (Az alapítói okirat elolvasható a Csepeli Munkásotthon Alapítvány honlapján.)
Takó Szabolcs cikkének további konkrét bírálatától eltekintünk. Helyette olvasóink figyelmébe ajánljuk a blogunkon korábban megjelent, Munkásotthonnal kapcsolatos írásokat. Pl.:
„Tejesen hülyének nézi a csepelieket Csepel polgármestere?”- 2015.07.16.
„Mi történt a Csepeli Munkásotthonnal?”- 2015.07.15.
„Rendkívüli csepeli reggel, Munkásotthonnal, városvezetői félelemmel”- 2015.07.15.
„Csepelen egyszer már megvédte a Munkásotthont a felháborodás!”- 2015.07.13.
„Ábel alpolgármester cenzorként is őrzi és ismételgeti hazugságait a CSH-ban”- 2015.07.07.
3) A cikk címe: Baloldali támogatás a melegfelvonulásnak
Ma már a világ számos országában teljes körűen, pártszínektől függetlenül, elismerik a melegek jogait, növekszik azon országok száma, ahol már a házasságkötés is engedélyezett, sőt Ferenc pápa is támogatja a melegek jogainak tiszteletben tartását. Magyarországon, más országokhoz hasonlóan a civil szervezetek, s nem a baloldal szervezi a meleg büszkeség napjának méltó megünneplését. Kár, hogy politikai körkérdés csak a felvonuláson való részvételre koncentrálódott, így a rejtett szándék – a baloldal támogatja ezt is –, még inkább nyilvánvaló. A cikk címét alátámasztó tények hiánya is ezt támasztja alá.
4) A cikk címe: Szenteczky a bíróság előtt
A Csepeli Hírmondó szerkesztői már sokadszor alkalmazzák ezt a módszert: egyoldalúan tájékoztatnak, és még az sem jut eszükbe, hogy az egyoldalúság elkerülendő, megkérdezzék a másik fél véleményét. Ezért csak ismételjük korábbi véleményünket: a Csepeli Hírmondó nem a korrekt tájékoztatás orgánuma.
5) A cikk címe: Csepel több mint tízmilliós adománya Kárpátaljának
Vajon miért nem vett részt a csepeli adomány átadásán Szabó Szabolcs, a kerület egyéni választókerületben megválasztott országgyűlési képviselője? Nem hívták meg? Pedig a „több mint tízmilliós adományból” tízmillió forint közpénz.
Kimaradt témák, események:
> A 2014. május 13-án kirobbant „botrány”-t, a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott dokumentum, immár országos visszhangot kiváltott ügyét, elhallgatja a csepeliek tájékoztatására létrehozott Csepeli Hírmondó. Miért?;
> A Magyar Narancs 2013. június 13-i számában több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel, amelyben a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának vélhetően szabálytalan ügyleteiről is részletesen olvashattunk. Az önkormányzat vezetése, a Csepeli Hírmondó nem reagált az MSZP Csepeli Szervezetének ezzel kapcsolatos nyílt levelére, amelyben az MSZP-sek követelik a gazdasági társaság összes vezetőjének menesztését, amelyet a testületi ülések egyikén a fideszes többség leszavazott. A vezérigazgató úr ügyeit tárgyalta a Népszabadság tavalyi, május 28-i, „Százmilliós zavaros fejlesztés” című cikke is, amelyet azóta is elhallgat az önkormányzat vezetése és a Csepeli Hírmondó is. Miért?
> 2013. július 29-én, a csepelujsag.blog.hu, a lakosság tájékoztatása érdekében javasolta, hogy az önkormányzat vezetése tegye közzé a Csepelen működő Nemzeti Dohányboltok címlistáját, továbbá, hogy a trafikpályázaton nyertesek hány önkormányzati helyiséget „kaptak”, milyen feltételekkel. Javaslatunkra, azóta sem érkezett válasz.
> Október 22-én Németh Szilárd átadta hivatalát Borbély Lénárdnak, az átadás-átvételi
dokumentumok azóta sem lettek nyilvánosságra hozva.
> November elején elbocsátották a Polgármesteri Hivatal aljegyzőjét és öt munkatársát. Az elbocsátások okairól és körülményeiről azóta sincs semmilyen tájékoztatás.
> Borbély Lénárd Csepel polgármestere az M0-os körgyűrű fizetőssé tételének bejelentése, december 11. óta nem nyilatkozott álláspontjáról, arról, hogyan akarja a csepeliek érdekeit ebben a kérdésben képviselni.
> Január 25-én ittas vezetésen érték a Ferencvárosban, Borbély Lénárdot, Csepel polgármesterét. Az ügyről immár 176 napja nem kaptak hiteles tájékoztatást a csepeliek, azóta sem tudják lezárult-e már az eljárás, vannak-e következményei a polgármesteri feladat ellátásával kapcsolatosan.
Július:
- Elhunyt Dr. Csőregh Éva csepeli tudós, művész, tanár.
- Elkezdődött a Petz F. utcai játszótér és park területének felújítása.
- Húsz az egyben garázsvásár volt Csepelen, a Bajcsy-Zsilinszky utca 61-ben.
4-5. A Halker-KiralyTeam csepeli kick-boxosai kiválóan szerepeltek az US Open 2015 versenyen. Összesen 7 aranyéremmel és 3 ezüstéremmel a legeredményesebb csapatként fejezték be a világversenyt.
- Venezuela függetlenségének napjára emlékeztek Csepelen. A csepeli Simon Bolivar Emlékparkban a venezuelai nagykövet, Csepel Önkormányzata és a Nagy Imre ÁMK vezetése helyezett el koszorút.
A Holokauszt 71. évfordulóján a csepeli zsidóság áldozataira emlékeztek a Nefelejcs utcai izraelita temetőben.
- Folytatódott a szennyvízcsatornázás a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése projekt keretében.
Eltűnt Csepelen egy nő. A 84 éves hölgyet még aznap megtalálták a XX. kerületi rendőrök.
- Három sérültje volt a Széchenyi utca és a Kassai utca kereszteződésében két személygépkocsi ütközésének.
Drogárudát számoltak fel Csepelen, az Ady Endre úti panellakások egyikében a kerületi rendőrkapitányság és a Terrorelhárító Központ munkatársai.
- Együttműködést kötött Ferencváros és Csepel Önkormányzata, a két kerület tankerületi igazgatója a természettudományos oktatási együttműködés lehetőségeinek jobb kihasználása érdekében.
- Véradás volt a Csepeli Plazában.
- Harminchárom fő ellátására alkalmas Demens Fokozott Ápolási Részleget adtak át a Tejút utcai Olajág Otthonban.
Sastin Mariann aranyérmet nyert a Madridban megrendezett nemzetközi birkózó versenyen.
- Rendkívüli Képviselő-testületi ülés volt Csepelen. A testület a Csepeli Munkásotthon alapítói joga átvételének kezdeményezéséről döntött.
A TESCO bejelentése szerint e naptól Csepelen is működik a TESCO Online szolgáltatása.
