Harmincnyolc versenyhelyszínnel számol a budapesti olimpia hatástanulmánya, közülük ma öt alkalmas ötkarikás viadalok befogadására. A már elkészült vidéki csarnokok – a veszprémi és a győri – az asztalitenisz, a tollaslabda és a taekwondo küzdelmeinek adnának otthont. Sportlétesítményekre 442 milliárd forintot költenénk, 156 milliárdot ideiglenes arénákra. Lebontanák például a 27 milliárdból épülő Etele téri csarnokot.

Amikor a Fidesz 2002-ben először olimpiát álmodott Budapestre, az országnak egyetlen megfelelő sportlétesítménye sem volt. Ma már jobb a helyzet. A 2024-es budapesti játékok hatástanulmánya szerint a meglévő vagy tervezett helyszínek közül 24 „alkalmas vagy alkalmassá tehető” olimpiai sportversenyek befogadására. A birtokunkban lévő 1372 oldalas megvalósíthatósági tanulmány úgy számol: a 38 helyszínhez szükség lesz ugyan négy visszabontható és tíz ideiglenes létesítményre, de kéttucatnyi az olimpiától függetlenül elkészül.

Az efölött érzett örömöt az kisebbítheti, hogy jelenleg még csak öt olyan sportlétesítmény van, amely teljesíti az elvárt kritériumokat.

Ezek sem éppen a legnagyobb érdeklődést kiváltó események otthonai lennének. A DVSC- és az FTC-stadionban a labdarúgótorna csoportmeccseit rendeznék, a debreceni Főnix Csarnokban kosárlabda-selejtezőket. Készen áll két „kézilabda-palota" is. Ám a győri aréna az asztalitenisz-versenyek, a veszprémi csarnok pedig a tollaslabda- és a taekwondovetélkedő helyszíne lenne. A kézilabdatorna csoportkörét Szegedre vinnék, ahol azonban 9 milliárdból bővíteni kellene a sportcsarnokot. Rekonstruálnák az igen bizonytalan jövőjű győri stadiont is, ahol – Diósgyőrhöz hasonlóan – a futballtorna csoportmeccseit tartanák.

„Alapeseti", azaz az olimpiától függetlenül megvalósuló beruházásnak tekinti a tanulmány tíz létesítmény felhúzását. Ilyen a 2017-es vizes világbajnokságra szánt Dagály uszoda, amelynek becsült költsége a dokumentum szerint 30,8 milliárd forint. (Emlékeztetőül: a vb-re végül 49 milliárdot különített el a kormány.) A megvalósíthatósági tanulmány ugyanakkor extrém rövidnek nevezi a tervezési és építési időt, és ezt költségkockázatnak tartja. Mindenképp elkészül a Művészetek Palotája mellett létesülő Millenniumi Konferencia-központ (a súlyemelést rendeznék ott) és 2020-ban a székesfehérvári multifunkcionális csarnok is, amely – hála annak, hogy közel van a fővároshoz – a birkózás és a cselgáncsversenyek helyszíne lenne.

A PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég szakemberei úgy számolnak, 442 milliárd forintot kell költeni a 38 versenyhelyszínre, ebből 156 milliárd (35 százalék) menne ideiglenes létesítményekre. A legnagyobb projekt a Kvassay-zsiliphez tervezett, 120 milliárd forintra saccolt atlétikai főstadion.

Az arénában 60 ezren férnének el úgy, hogy az olimpia után a lelátót visszabontanák 15 ezresre. Így is több maradna belőle, mint a kelenföldi Etele térre tervezett, 27 milliárdból elkészülő, 15 ezer néző befogadására alkalmas fedett csarnokból, amelyet a kézilabdadöntők és az röplabdatorna megrendezése után elbontanának.
A negyedik legdrágább sportlétesítményből nem maradna semmi. Ideiglenesnek szánják a Dagály uszoda melletti vívócsarnokot, amelyet 10,2 milliárd forintból állítanának fel, valamint az Óbudai-szigetre előirányzott, 12 ezres lelátójú strandröplabda-komplexumot (5,5 milliárd) is. A lágymányosi teniszközpontot (17,7 milliárd) csak részlegesen szednék szét.

Még a nagy világversenyeknek otthont adó helyszínekre is sokat kellene költeni. A kajak-kenu ­vb-k állandó házigazdájának számító szegedi Maty-éri centrumot 8,5 milliárd forintból korszerűsítenék. A tornaversenyek mellett a kosárlabda-fináléknak otthont adó Papp László arénára 2,9 milliárdot kellene fordítani. A dunakeszi lóversenypályához pedig 12 ezres lelátót kell tenni 4,5 milliárd forintért.

Az olimpiától függetlenül készül 108 milliárdból a Puskás stadion, és a pályakerékpár-versenyekre épülő új velodrom, amelynek költsége 25 milliárd forint. A Fehér úti lőtér 1,6 milliárdos költsége szinte jelentéktelen ebben a mezőnyben. A diósgyőri stadionra 7,5 milliárdot szánnak. Nem futballoznának, hanem rögbiznének a Vasas-pályán, amely bővítés nélkül, kisebb átalakítással alkalmas erre a célra, felújítása pedig a tanulmány szerint amúgy is sürgős lenne. Erre 2,2 milliárdot különítenének el. Az újpesti Szusza Ferenc stadiont is át kellene alakítani kicsit, hogy a műfüves gyeplabdameccseket rendezhessék ott.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság összesen 413 500 férőhelyet ír elő a rendező városoknak. A hatástanulmány szerint

Budapest ennél több, 454 640 széket garantálna: ebből 247 590 lenne állandó, 207 050 pedig ideiglenes.
A lehetséges helyszínek bejárásakor a tanulmány készítői elismerésre méltóan aprólékos munkát végeztek: az edzéshelyszíneket is számolva 178 létesítmény alkalmasságát vizsgálták meg. Megismerkedhettek a magyar sportvalósággal is, például a BVSC – három, filc borítású teniszpályát lefedő – csarnokában, amelyről úgy találták: felújítási költsége 133 millió forint lenne.

A sportlétesítményekhez képest keveset tárgyalt, ám rendkívül költség-, terület- és tervezésigényes projekt a média- és olimpiai faluk kialakítása. A hatástanulmány alapján Budapesten összesen 570 milliárd forintot fordítanának rájuk: a szűken vett, kizárólag a játékok miatt szükséges összeg több mint felét. És ez még nem is tartalmazza a médiaközpontok 72 milliárdos költségét.

A központi olimpiai falu Csepelen – ahogy a tanulmány készítői írják – „a különböző nemzetiségű, vallású, eltérő társadalmi berendezkedésű országokból érkező résztvevők együttélésének színtere” lenne. 17 ezer embernek (versenyzőknek és sportvezetőknek) adna otthont a játékok idején, nagyjából kétezer apartmanban. A tervezett szállásterület nagysága hozzávetőleg 272 ezer négyzetméter. Amolyan miniváros létesülne: kialakítanának információs centrumot, irodákat, orvosi rendelőket, éttermeket, üzleteket és rekreá­ciós létesítményeket.

A vidéki helyszíneken főként egyetemi kollégiumokban szállásolnák el a sportolókat és a segítőket. A média képviselői közül a becslés szerint 26 ezren érkeznének a játékokra. Őket öt kisebb faluban helyeznék el Budapesten (a legnagyobb, kilencezres „települést” a józsefvárosi pályaudvarnál húznák fel), mintegy 484 ezer négyzetméternyi lakterületen. Elkészülne továbbá egy 5300 fős technikai falu is, ott laknának a versenyek lebonyolítói, például a bírók, pontozók. A faluk épületeit később lakásként hasznosítanák.

Bita Dániel–Pető Péter

forrás: Népszabadság