Arra a bizonyos Móricka-viccre gondoltam, amikor a közpénzből fenntartott csepel.hu, július 30-án, 12:24-kor megjelentetett, „Világháborús bunkert találtak egy csepeli óvodában” című írást elolvastam. A viccben a tanító néni kérdezi a gyerekeket a háziállatokról. Amikor Mórickára kerül sor, ő elkezdi dicsérni a szomszéd 16 éves csinos, szőke lányát. A tanítónő erre megkérdezi Mórickát, hogy jön ide, a háziállatok helyett a szomszéd lány. Erre Móricka: tanító néni, nekem mindenről a szomszéd lány jut az eszembe.
A csepel.info-tól átvett, „szerkesztőségi” írás szerzője a bazári stílusjegyek alapján, Ábel Attila alpolgármester, a szélsőjobboldali felhangoktól sem mentes csepel.info tulajdonosa és működtetője is olyan, mint Móricka. Bármi történik a kerületben, mindenről ugyanaz jut az eszébe, vagyis a szomszéd lány. Bocsánat, helyesbítek. Nem a szép, szőke szomszéd tinédzser (mert mit szólna a közvélemény), hanem a szocik. Nem azt állítom, hogy a szocik tetszenek neki, csak azt, hogy már egy világháborús bunker megtalálásánál is ők jutnak az eszébe.
Az egyébként már világháborús bunker szakértőnek is számító szerzőt (lásd, a szélsőjobboldali Budapest Riportban, vagy a csepel.info-n korábban megjelent, témával foglalkozó cikkeit), vélem, ilyenkor elönti a „nagy löttyös indulat”, nekiugrik laptopjának, és már írja is.
Talán nem is gondolkodik. Ömlenek belőle a klisék, frázisok, a szocikat lejáratni szándékozó mondatok, adott esetben a világháborús bunkerrel köszönő viszonyban sem álló kijelentések. Kezdi a vörös Csepelezéssel, majd szokásos fordulattal folytatja a sokadszor leírt és megcáfolt hazugságokkal: „2010-ig nem történt semmi a csepeli óvodákban”, nekik, mármint a szociknak, „fontosabb volt a bölcsődék, óvodák és iskolák mielőbbi bezárása és eladása”. Végül jön az „elhatalmasodott korrupció” kihagyhatatlan „érve”. Mindez azonban csak előhang a csepeli Fidesz vezetésben erősödő, a cikkben már-már gusztustalan mértékű önfényezéshez.
Mert hatalomra jutásuk óta van csak élet Csepelen. Ők „leszámoltak az emberéleteket is követelő szocialista mutyivilággal”, megfékezték a korrupciót, … stb. Itt van már a Kánaán! Németh Szilárdnak köszönhetően. És Borbély Lénárd „folytatja” a nagy rezsiharcos, kül-, bel- és nemzetpolitikai, illetve birkózó szakértő, Csepel megmentője, Németh Szilárd hatalmas munkáját. Lám, milyen mélységekbe vezet a szervilizmus?
Végül, szinte kómában írhatta le a tutit: „a csepeli baloldal nem támogatta az óvodai fejlesztéseket”. (sic!) Idáig jutott el Ábel úr, „Mórickaként”, a világháborús bunker megtalálásának tényétől. Móricka azonban a magyar vicc „hallhatatlan” szereplője. Az alpolgármester viszont gyorsan felejthető alakja a csepeli politikai közéletnek, akin még nevetni sem lehet. Ráadásul elképzelhető, hogy ez az öntudatvesztéses, Mórickás állapot vezetett oda, hogy közben elfelejtett egyeztetni a főnökkel, vagy Borbély úr nem olvasta Mórickának használt munkatársa bunkeres írását? A polgármester ugyanis, vele ellentétben, a TV2-ben azt nyilatkozta, hogy a bunkert „megőrzik múzeumnak.” (csepel.hu)
Lehet, hogy Borbély úrnak szerzőnkről mindig a feledhetetlen színész, Bárdy György által megformált kabaréfigura, Gugyerák Lalyos („elipszilonnal, ugyi leginkább”) jut eszébe? Akiről Bárdynak mindig a szomszédok Macsákék Icukája jutott eszébe: „Olyan, mint a Macsákék Icukája! Esze semmi, fogd meg jól.”?
V O X
