Kötelezettségszegési eljárást indít a tervezett paksi bővítés ügyében az uniós közbeszerzési szabályok megsértése miatt az Európai Bizottság. A lépés oka, hogy az Orbán-kormány átláthatatlan eljárásban, pályáztatás nélkül ítélte oda a beruházást az orosz Roszatomnak.

A Bizottság mai döntése szerint az orosz-magyar kormányközi nukleáris egyezményen alapuló megállapodásra is érvényesek az EU közbeszerzési előírásai. A tender nélküli, közvetlen megbízás nem egyeztethető össze a vonatkozó uniós joganyaggal (vagyis a 2004/17 / EK és a 2004/18 / EK direktívákkal).

Az irányelvek az Európai Unió működésének alapelveként rögzítik az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód kívánalmait. Ezen elvek célja annak biztosítása, hogy valamennyi gazdasági szereplő azonos esélyekkel vehessen részt egy ajánlati felhíváson, és ugyanolyan feltételek mellett köthessen szerződést egy állami beszerzésről. További részletek:

Az Európai Bizottság a Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének beadványa nyomán indult vizsgálat nyomán most úgy döntött, hogy felszólító levelet küld a kormánynak a kötelezettségszegési eljárás első lépéseként.

A magyar hatóságoknak két hónapjuk lesz rá, hogy válaszukat és érveiket a Bizottság elé terjesszék, addig négyezer milliárd forintos beruházás előkészítését fel kell függeszteni.

A kormányálláspont eddig változatlanul az volt, hogy nem sértették meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a 2014 januárjában aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodással, illetve a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződésekkel. Kérdés, hogy a mai döntés fényében ez változik-e? Eddig ugyanis a kormánynak nem volt "B" terve arra az esetre, ha az Európai Bizottság megvétózza a paksi bővítést.

A kormány korábban Manuel Barroso-nak, az Európai Bizottság akkori elnökének levele alapján nevezte védhetőnek a magyar álláspontot, mondván: az EU korábban mindent jóváhagyott. Valójában a lapunk birtokában lévő levél arról szól, hogy a Bizottság tudomásul vette a magyar-orosz nukleáris együttműködési megállapodás megkötéséről szóló bejelentést, és azzal kapcsolatban az Euratom-szerződés 103-as (a bejelentési kötelezettséget előíró) cikkelye alapján nem emel kifogást. Ugyanakkor Barroso Orbánnak írt levele arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós joganyag más előírásainak, többek között a közbeszerzésre illetve az állami támogatásra vonatkozó előírásoknak is meg kell felelni - jelenleg mindkét kérdésben vizsgálatot folytat a Bizottság.

Szakértők szerint az EU azzal, hogy nem vizsgálatot indított, hanem a kötelezettségszegési eljárás megkezdését jelentette be, egyértelmű jelzést adott: a közbeszerzés nélküli szerződéskötés nem egyeztethető össze a belső piaci szabályozással. Azt az érvelést, hogy ezek a szabályok egy kormányközi megállapodásra épülő beruházásnál nem érvényesek, Brüsszel nem fogadta el. (Nol.hu)