A szerkesztőség tagjai már nem merik vállalni a felelősséget a lapban megjelent írásokért ? - Lehet, hogy Vida István felelős kiadót és Máger Judit szerkesztőségvezetőt félrelökve a Csepeli Hírmondó szerkesztését is a cenzor, vagyis Ábel Attila alpolgármester, - mint politikailag egyetlen teljesen megbízható propagandista - vette kézbe?
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó november 25-én megjelent 23. számából:
Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük!
Honnan és kik írják, szerkesztik a Csepeli Hírmondót? – tesszük fel a kérdést a kéthetente megjelenő lap szerkesztőinek, illetve olvasóinak. A kérdést indokolja, hogy egyre több Csepel.hu aláírású cikk jelenik meg a lapban, illetve a fontosabbnak tűnő cikkeket külső újságírókkal íratják meg. Ebben a számban, négy esetben „vettek át” írást az önkormányzat honlapjáról, úgy, hogy némelyiküknek még nyoma sincs a csepel.hu-n. Több cikk alatt a szerző neve sincs megjelenítve, ami azt is jelentheti, hogy a szerkesztőség tagjai nem merik vállalni a lapban megjelent írásokért a személyes felelősséget. Lehet, hogy a Csepeli Hírmondó szerkesztését az eddigi cenzor, Ábel Attila alpolgármester, mint politikailag egyetlen teljesen megbízható propagandista vette kézbe?
1) A cikkek címe: Migráció és terror: mi történik Európában?
Migránsok
A Fidesz és a kormány migrációs kampányára épülő cikkek valószínűsíthető célja a Fidesz jelenleg is tartó aláírás gyűjtő kampányának, azaz a kvótarendszer elfogadását ellenző kormányzati felfogásnak a támogatása, mert „a támadások (a párizsi terrortámadások, szerkesztői megj.) elkövetői harmadik generációs bevándorlók voltak, ami a beilleszkedés csődjét is jelenti.”, ergo, igaza van Orbánnak, aki szerint „a terroristák mind bevándorlók”.
„A kérdés csak az, mikor vándoroltak be az Európai Unióba.” – írja erre válaszul a 168 Óra. A csepeli Hírmondó sem válaszol erre, pedig érdemes lenne egy kicsit a probléma mélyére nézni. Csak néhány szám: a Wikipédia szerint 2014-ben az Európai Unió lakosságának 7 %-a, 33 millió ember született az EU akkori területén kívül, gyakorlatilag a világ minden tájáról. Döntő többségük tisztességesen beilleszkedett a befogadó állam életébe, sok közülük már második, illetve harmadik generációs bevándorló. Elutasítják a terror minden formáját. Elenyésző részük vall szélsőséges nézeteket, még kevesebb közülük, akik részt vennének valamilyen terrorista akcióban. Elfogadhatatlan tehát a bevándorlók összemosása a terrorizmussal.
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évtizedek terroristáinak „még csak a többsége sem muszlim” (index.hu, 2015. november 27.), jelentős része az adott ország állampolgára volt. Igaz ez a párizsi merénylőkre is, de tessék csak visszaemlékezni a norvég Breivikre, aki 77 embert, többségükben gyerekeket ölt meg, vagy az olasz terrorista csoportra, a Vörös Brigádokra, az IRA-ra, a spanyol ETA-ra, a német Vörös Hadsereg Frakcióra. Egyébként a terrorizmusnak vannak magyar résztvevői is: a volt francia köztársasági elnökre, Charles de Gaulle-re 1962-ben rátámadó 10 fős, terrorista osztagban három magyar is volt, vagy például jelenleg a világ egyik legkeresettebb terroristanője, horvátországi magyar származású.
Ami pedig a migránsok és a menekültek tudatos összekeverését illeti: a menekült és a migráns korántsem azonos fogalmat jelöl, amire az ENSZ főbiztosa is felhívta a figyelmet. Az „ENSZ szerint menekült az, aki fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt menekül el hazájából”, míg a migránsok egy „jobb élet reményében érkeztek egy új országba”. A hazánkon átvonulók döntő többsége nem Magyarországot tekintette és tekinti „új ország”- nak. Pedig Orbán Viktor az Arab Bankok Szövetségének idei budapesti közgyűlésén a következőket mondta: „számunkra az iszlám világból érkezett emberek nem fenyegetést jelentenek, hanem egy magas civilizáció képviselőiként üdvözöljük őket.”
2) A cikk címe: Korrupciós vitanap
A Csepel.hu – tól átvett cikk parlament november 23-i korrupciós vitanapjáról tájékoztat, a Fidesz szemüvegén keresztül, az ellenzéki pártok véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával. Idézi Németh Szilárdot: „…az ellenzéki pártok a korrupció szajkózásával a saját ügyeikről próbálják elvonni a figyelmet.” A Fidesz képviselője ismét a csepeli MSZP-re hivatkozik, immár hatodik éve, ráadásul bejelenti, hogy hat év után újabb pótmagánvádat nyújtottak be, a „lakásmutyi” ügyben.
Nem megyünk bele, bár volna rá bőven okunk, a sárdobálásba, az adok-kapokba. Idézünk a Transparency International tavaly év végén publikált, A korrupció 2014-es világtérképe – CPI 2014 című elemzéséből:
Magyarország egy helyet rontott tavalyhoz képest és továbbra is az EU korrupt harmadához tartozik
Ismét mindössze 54 pontot ért el a CPI felmérésben Magyarország, ezzel a vizsgált 175 ország közül újfent csak a 47. helyet sikerült megszereznie. A régión belül gyengébben teljesít az ország, mint egy éve. Míg az országot tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzte meg, addig idén már Lettország is lehagyott bennünket. Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesített az ország: Magyarország idén a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel.
A TI már többször bemutatta, miért súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon. A kormányzati döntések átláthatatlanok: a Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll. Az elmúlt években – ráadásul – a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák. A kormány visszaél a hatalmával: a kiszámíthatatlan és a kormány közeli üzleti csoportoknak, oligarcháknak kedvező jogalkotás tovább növeli a bajt. Az elmúlt időszakban nemegyszer sérült a vállalkozások szabadsága és a tulajdonhoz való jog. Csak két példa: a dohány-kiskereskedelmi ágazatot és a takarékszövetkezeti szektort önkényesen átalakító törvények súlyosan sértik a jogállami elveket.
A magyar polgárok emellett több mint egy éve hiába várnak arra, hogy a kormány tisztességes vizsgálattal, megnyugtató módon tisztázza a hazai és a nemzetközi vádak alól a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Horváth András, volt adóhivatali dolgozónak a rendszerszintű áfa-csalással kapcsolatos, egy évvel ezelőtti állításait egyelőre nem sikerült cáfolnia a közhatalomnak, amely adós azzal is, hogy kivizsgálja az Egyesült Államok részéről megfogalmazott korrupciós vádakat. Önmagában az a tény, hogy az Egyesült Államokból kitiltott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke továbbra is betöltheti a pozícióját, azt jelzi, hogy a közhatalom ma Magyarországon nem elszámoltatható.
A magyarországi rendszerszintű korrupció sokszor törvényerőre emelkedik. A legalizált korrupció rombolja az egészséges versenyt, visszaveti a gazdasági fejlődést, az állampolgárok esélyeit, és tovább csökkenti a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat.
Felhívjuk továbbá a korrupcióval vagdalkozó, visszafelé mutogató fideszes politikusok figyelmét a Magyar Európai Üzleti Tanács idén októberben nyilvánosságra hozott álláspontjára is, amelyben azt írják, hogy „átláthatatlan kormányzati döntések, kiszámíthatatlan pártpolitikai jogalkotás, jogalkalmazás, aggasztó mértékű korrupció – ezek a magyar gazdaság és társadalom problémái.” (Napi.hu, 215. október 26.)
3) A cikk címe: 75 milliót fialt a politikus cége
A Csepeli Hírmondó előző, november 12-i számában Hudák János PM-es önkormányzati képviselő feleségét és Szabolcsot, Csepel országgyűlési képviselőjét támadta meg, az óvodai néptánc oktatással kapcsolatos ügyben. Azóta az elvtelen vagdalkozásra, az érintettek, Hudákné Farkas Sára, Hudák János és Szabó Szabolcs is válaszolt, blogunk mindegyik választ közölte. (Szégyen csepeli közpénzen, 2015.11.17.; Hudák János: Beindult Csepelen a fideszes agitprop osztály, 2015.11.20.; Csepeli fiatal demokraták, ezt vajon le meritek közölni, 2015.11.25.; Hudák János: Politikai bosszú eszközévé vált az óvodai néptánc Csepelen, 2015.11.25.)
A CSH egyik választ sem közölte, Hudák János két reagálásából néhány mondatot idézett (a lényeget nem), majd természetesen Ábel Attila kapott lehetőséget saját véleménye megfogalmazására! Ennyit a lapot irányító szerkesztőség korrektségéről, a közpénzből fenntartott lap függetlenségéről. Véleményünk: a Csepeli Hírmondó mára a csepeli újságírás szégyene lett!
***
HOL VAN A MEGÍGÉRT VÁLASZ?
A lap 16. száma 3. oldalának alján a szerkesztőség a következőket közölte:
„Lapzártánk után érkezett a hír, hogy Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, kerületünk volt polgármesterét és családját, ugyanezen a portálon, ugyanilyen hazug és gátlástalan módon érte politikai támadás. A képviselő a következő lapszámban fog válaszolni.”
Mivel Németh Szilárd országgyűlési képviselő tizenkettedik hete nem tartja be ígéretét és nem válaszol a Csepeli Hírmondóban az őt ért „hazug és gátlástalan …politikai támadás” – ra, úgy vesszük, hogy a nyugatifeny.hu- megjelent cikk igazat állított, s Németh Szilárd valóban „kisgyerekek osztálykirándulását tette pokollá”. (nyugatifenyblog.hu, augusztus 13.) Ismételt kérdésünk: legalább bocsánatot kért már a kisgyerekektől, illetve szüleiktől?
***
További kimaradt témák, események:
> A 2014. május 13-án kirobbant „botrány”-t, a csepeli közterület-felügyeleten kifüggesztett, „Ne bírságold meg” felirattal ellátott dokumentum, immár országos visszhangot kiváltott ügyét, elhallgatja a csepeliek tájékoztatására létrehozott Csepeli Hírmondó. Miért?;
> A Magyar Narancs 2013. június 13-i számában több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg „A Csepel-Szentlőrinc tengely” címmel, amelyben a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának vélhetően szabálytalan ügyleteiről is részletesen olvashattunk. Az önkormányzat vezetése, a Csepeli Hírmondó nem reagált az MSZP Csepeli Szervezetének ezzel kapcsolatos nyílt levelére, amelyben az MSZP-sek követelik a gazdasági társaság összes vezetőjének menesztését, amelyet a testületi ülések egyikén a fideszes többség leszavazott. A vezérigazgató úr ügyeit tárgyalta a Népszabadság tavalyi, május 28-i, „Százmilliós zavaros fejlesztés” című cikke is, amelyet azóta is elhallgat az önkormányzat vezetése és a Csepeli Hírmondó is. Miért?
> 2013. július 29-én, a csepelujsag.blog.hu, a lakosság tájékoztatása érdekében javasolta, hogy az önkormányzat vezetése tegye közzé a Csepelen működő Nemzeti Dohányboltok címlistáját, továbbá, hogy a trafikpályázaton nyertesek hány önkormányzati helyiséget „kaptak”, milyen feltételekkel. Javaslatunkra, azóta sem érkezett válasz.
> 2014. Október 22-én Németh Szilárd átadta hivatalát Borbély Lénárdnak, az átadás-átvételi
dokumentumok azóta sem lettek nyilvánosságra hozva.
> Tavaly november elején elbocsátották a Polgármesteri Hivatal aljegyzőjét és öt munkatársát. Az elbocsátások okairól és körülményeiről azóta sincs semmilyen tájékoztatás.
> blogunkon szeptember 29-én megjelent, az „Elúsztatták a közpénzt: biliborulás után elhárítási láz Csepelen” c. cikk, amely a vesztes per kérdésével foglalkozva több kérdést vet fel, és Németh Szilárd korábbi, valamint Borbély Lénárd jelenlegi polgármester felelősségét fogalmazza meg. Vajon miért hallgat a szerző és a Csepeli Hírmondó is testületi ülés ezen napirendjéről, illetve a blogunkon megjelent írásban felvetett felelősségről?
> Idén, január 25-én ittas vezetésen érték a Ferencvárosban, Borbély Lénárdot, Csepel polgármesterét. Az ügyről immár 308 napja nem kaptak hiteles tájékoztatást a csepeliek, azóta sem tudják lezárult-e már az eljárás, vannak-e következményei a polgármesteri feladat ellátásával kapcsolatosan.
November:
- Véradás volt a Csepeli Plázában.
- Hétvégi matiné volt a Csepeli Munkásotthon színháztermében, a Nefelejcs Bábszínház mutatta be Kippkop és a téli hónapok c. darabját.
- A Főváros Napja alkalmából díjakat adott át Tarlós István főpolgármester. A csepeliek közül Budapest Díjat kapott Filip Tamás költő, míg Szilágyi Sándor rendőr alezredes, a csepeli kapitányság osztályvezetője Dr. Barna Sándor Emlékérmet vehetett át.
Befejeződött a csepeli kormányhivatal rekonstrukciója. A Szent Imre téri épület négy hónapi tartó felújítási munkálatait a Jánosik és Társai Kft. szakemberei végezték el.
Elfogták a csepeli kerékpártolvajt. A tolvaj még június 24-én lopott el egy kerékpárt a II. Rákóczi Ferenc utcai társasházból.
- Pesterzsébeten és Csepelen követett el rablást két kamasz, akiket a csepeli Rendőrkapitányság még aznap elfogott. Az ügyészség előzetes letartóztatásukat javasolta.
- A Kvassay hídnál egy éjszakai baleset miatt megrongálódott az útpálya. A javítási munkák miatt jelentős, több órás torlódás alakult ki a fővárosi centrum felé való közlekedésben, a Weiss Manfréd, illetve az Ad Endre úton.
- Közmeghallgatást tartott a Csepeli Örmény Önkormányzat Képviselő-testülete a Királyerdei Művelődési Házban.
- Két ház leégett Csepelen. A Klapka utcához közeli dűlős területen egy hétvégi ház, míg a Rózsa utcában egy épület (egy kutyaiskola irodája) gyulladt ki. A tüzeket a tűzoltók eloltották. Személyi sérülés nem történt.
