Hiába' várjuk a részletes és érthető hivatalos tájékoztatást Csepel önkormányzatának idei költségvetéséről, vagyis arról, hogy a XXI. kerület felkent városvezetői mire költik a közpénzt, nincs világos, az adófizetők számára is érthető információ. Értesüléseink szerint az évzáró (december 15-i) képviselő-testületi ülésen csak két pedagógus asszony, a Kerületi Érdekegyeztető Tanács két vezetője - a munkavállalói oldal képviseletében lépett fel érdemben a városvezetők lekezelő magatartása ellen. Ők azonban határozottan, írásban is rögzítve erősítették meg véleményüket, amely így foglalható össze:  ez így nem mehet tovább!

Az ülésen tárgyalt 17 napirendből, amelyből 5 sürgősséggel került előterjesztésre, mindössze 7-ről adott némi-nemű tájékoztatást a Csepeli Hírmondó. A költségvetés Borbély féle értelmezése mellett lényegében a támogatásokra (utánpótlás együttes, bálok, alapítvány támogatása) koncentrált a cikk írója.

Kimaradtak viszont az idei és a jövő évi költségvetés gyenge pontjai:

> Egyre növekszenek az önkormányzat működési kiadásai, miközben idén a felhalmozási jellegű kiadások 18 %-kal csökkentek, jövőre pedig további csökkentést terveznek.

> Egyre kevesebbet köt az önkormányzat az ellátottak pénzbeli juttatásaira. 2015-ben az 41 %-kal kevesebbet, 2016-ban további kivonást terveznek ezen a költséghelyen.

> Szórják a pénzt az államháztartáson kívüli szervezetek (alapítványok, egyesületek, egyéb civil szervezetek) működési célú támogatására, azaz a nem önkormányzati alapfeladatokra.

> Az adócsökkentés ígérete nem teljesült, helyette plusz adóbevétel várható 2015-ben, míg nemrégiben jóváhagyták a január elsejétől induló év adóemeléseit.

> A tervek szerint 28 %-kal csökkentik a közfoglalkoztatásokra fordítható összegeket, ami ellentétes Borbély úr választási ígéretével, azzal, hogy újabb munkahelyeket teremtenek.

Történelmet és tiltakozást írtak

A 2016-os költségvetésről való tájékoztatás nem tért ki arra sem, hogy a Kerületi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala eddigi történetében először írta le a következőket:

„A KÉT ülés törvényileg a határidő figyelmen kívül hagyása miatt nem tekinthető érdekegyeztetésnek, csak megbeszélésnek, információcserének.

Ez így nem biztosította az érintettekkel történő érdemi konzultációt, a megalapozott, átfogó vélemény kialakítását.”