A Fidesz tisztújító kongresszusán négyből három alelnököt lecserélt – az egyik újonc a korábbi rezsibiztos. Szerinte ez a vezérkar olyan, mint a korábbi. LAMPÉ ÁGNES interjúja a 168 órában:

– Három új alelnöki helyre három jelölt volt. Gondolom, nem lepődött meg, hogy megszavazta a kongresszus.

– Nem.

– Korábban több név felvetődött.

– Csak a sajtó találgatott.

– Ön jelentkezett a tisztségre?

– Az alapszabálynak megfelelően a fővárosi Fidesz jelölt.

– Nagy lépés a hierarchiában.

– Persze, felemelő érzés, nagyon megtisztelő, ünnepeltünk is a csepeli barátaimmal. De most már érdemes előrenézni.

– A régi alelnökök közül egyedül Pelczné maradt, míg a húzónevek – Pokorni, Kósa, Lázár – kiestek. Más ez az új csapat.

– Nem érzem, hogy nagyon más lenne. Mindenkinek maradt politikai pozíciója: polgármester, frakcióvezető, miniszter. Az újaknak meg komoly munkát kell elvégezniük.

– Miért nem volt több jelölt és verseny?

– A Fidesz van olyan szerencsés helyzetben, hogy elsősorban nem magával kell törődnie. Arra kaptunk megbízást, hogy Magyarországot, a magyar embereket, a Fideszt és Orbán Viktor kormányzását segítsük.

– Ezt a szöveget megírták önnek?

– Tizenhat évig tanítottam, annyi azért kinézhető belőlem, hogy össze tudom állítani a saját beszédemet.

– Lázár János ostorozta a „haverok” pozícióba juttatását, figyelmeztette a küldötteket: „Nem elég, ha fideszes vagy, jónak is kell lenned!”

– Mindent a helyén kell kezelni. Ő csak bizonyos veszélyekre hívta fel a figyelmet. Mindenki üzent valamit.

– Lázár mit üzent?

– János leköszönő alelnök, ezért összegezte a tapasztalatait.

– Az a tapasztalata, hogy sok a mutyi, a haverok kapnak pozíciókat a Fideszben?

– Az ország minden szintjén ott vagyunk, bejöhetnek hibapontok. Amikor Csepel polgármestere voltam, mégis honnan kellett volna választanom? Az előző, szocialista garnitúra embereiből, akik szétlopták Csepelt?

– Inkább választott a haverok közül?

– Azok közül választottam vezetőket, akikben megbíztam, akikkel korábban együtt dolgoztam. Nekünk ez bevált, mert tisztesség, lojalitás, szaktudás volt a feltétel. Lázár János is azt mondta: megfelelő embereket megfelelő pozícióba. Kétségtelen, ha valaki csak a családja vagy a barátai köréből választ, az kis merítés.

– Ön szerint is haveri alapon osztják a fideszes pozíciókat?

– Mondom, ez nem kritika, inkább figyelemfelhívás. A jövőre vonatkozik.

– A fiatalítás igénye is? Lázár szerint „újra meg kell nyitni a fiatalok előtt a pártot, de nem a törtető, hanem a törekvő, nemcsak a tehetős, hanem a tehetséges fiatalok előtt”.

– A Fidesz a legnyitottabb párt, még az elnökségben is. A főnök a legidősebb, én ötvenegy évesen a második legidősebb vagyok, és bekerült a fiatal Gulyás Gergely. Ez így van rendjén. Amikor apám úgy döntött, hogy nekem adja át a felelősséget a családban, onnantól kezdve én szedtem először a levest, nem ő. Ez a pártban is fontos üzenet.

– A miniszterelnök a kongresszuson bejelentette: „Két év múlva, ha meglesz a bizalom, készen állok arra, hogy vezesselek bennetek a választási kampányban, és arra is készen állok, ha győzünk, folytassam a munkát a kormány élén.” Miért volt szükség erre?

– Mert így tudjuk: rend és egység van, ő megy elől a kampányban és bizalom esetén az újabb kormányzásban is.

– Ez kérdés volt?

– Most jött el a pillanat, hogy bejelentse. A legközelebbi kongresszus 2017 decemberében, már a választások előestéjén lesz.

– Még akkor is bőven ráért volna.

– Már most kell készülnünk, egységre van szükség. Mindenkinek a saját helyén kell vitézkednie legjobb tudása szerint, felelősséggel.

– Miért is pont most?

– Lezárt a sajtóban egy hónapok óta tartó találgatást, piszkálódást. Világossá tette: nem érdemes találgatni, melyik fiatalember jön helyette.

– Lázár János lehetett volna az a fiatalember?

– A sajtó szerint, azonban nemcsak ő. De nem az a baj, ha valakinek miniszterelnöki ambíciói vannak.

– Neki elég nagy baj.

– A lényeg, hogy Orbán Viktor egyértelművé tette mindenki számára: nem kíván hátralépni. Nehéz időket élünk, az ilyenkor elengedhetetlen nemzeti összefogást csak ő tudja megteremteni, ehhez viszont egységes Fideszre van szükség. Ezt a kongresszus vastapssal értékelte.

– Lázár Rogánnal is összekülönbözött. Érezhető feszültség a pártvezetésben?

– Nem láttam Jánost Tóni beszéde alatt, de Tónit láttam János beszéde alatt. Semmiféle feszültség nem mutatkozott az arcán, vette János poénjait. Nem érzek olyan feszültséget, amit az ellenzék és a kiszolgálóik szajkóznak.

– Lázár János még a lemondását is belengette Rogán kinevezése előtt.

– Nem olyannak ismerem Jánost, aki csak úgy lemond. Nyilván az újságírók faggatták Tóni kinevezésekor, ő meg poénból válaszolt valamit. Nem ez a történet lényege. Egy családban is előfordul veszekedés, esetleg tányér is törik a konyhában, de ha jó irányba mennek a dolgok, mindez családi ügynek számít. Az ellenzéki sajtó ezeket kapja fel, más fogást nem talál rajtunk.

– A Fidesz a népszerűsége csúcsán van. Ön szerint ez a menekültkérdés kezelésének köszönhető?

– Ha nem a Fidesz lenne kormányon, az egész ország úgy nézne ki, mint pár hete a Keleti pályaudvar.

– A menekültkérdés emlegetése a kongresszuson központi döntés volt?

– Persze. Ma ez veszélyezteti legjobban Európát és Magyarországot. És azok, akik ezt a helyzetet nem akarják kezelni.

– Kik nem akarják kezelni?

– Brüsszeli politikusok, az összes EU-s bürokrata. Ezzel akarnak javítani az európai demográfiai helyzeten, így kívánnak dolgos kezekhez jutni. Pedig ha megnézzük a Marseille és Nizza környéki konklávékat, láthatjuk, nagyon nem jött be az elképzelés: a másod-harmadgenerációs bevándorlók integrációja nem sikerült, de a most érkező tömegeket is képtelenség kezelni. Baloldali politikusok üzenetei hívják be az illegális migránsokat.

– Azt állítja: tudatos betelepítési folyamat zajlik?

– Igen. Ezzel szemben mi meg azt üzenjük: ne jöjjenek, inkább helyben segítünk. Persze más országok kitárhatják kapukat, mi ebbe nem akarunk beleszólni, de Magyarországnak sem mondhatja meg Brüsszel vagy a német kancellár, hogy kikkel éljünk együtt. Ehhez jogunk van, ez a jog nem vehető el tőlünk.

– Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint drámaian viselkednek az úgymond nemzeti utat járó, „európai szolidaritást félszívvel vállaló országok, amelyek csak elvesznek, de semmit nem akarnak adni”.

– Schulzcal nem példálóznék, szégyen, amit velünk művel. Mi nem úgy értelmezzük a szolidaritást, hogy jogtalanul ráerőltetem a másikra az értelmetlen és veszélyes elképzelésemet. Magukra rántják a komódot, aztán mindenkinek be kell feküdnie alá? Ez a szolidaritás?

– Akkor mi?

– Az, hogy le kell zárni a határokat, és ebben egymást kell segítenünk. Ahogy a V4-ek együttműködnek, ahogy a Szlovéniával való szolidaritás működött. Görögországnál tizennyolc hajóskapitány képes volt megállítani a rohamot pusztán azzal, hogy leállították a kompokat. Akarathiányt látok az EU-ban. De ha Európa ezt az önsorsrontó bevándorláspolitikát folytatja, akkor Európa megszűnik.

– Amúgy is fogyunk.

– Hát ez az! Európa leszokott a munkáról és a gyermekvállalásról. Ez a fő probléma. Még a németek is fogynak.

– A magyarok is.

– Mi is a liberális világszemléletnek vagyunk az áldozatai. Elhitették velünk is, hogy kétkezi munka nélkül is gazdagodhatunk, gyermekek nélkül leszünk boldogok, nem kell semmiért sem megküzdenünk. Ezen a szemléleten kell változtatnunk, ezért hirdettük meg a munkaalapú gazdaságot, ezért kell kiemelten támogatni a gyermekvállalást, a magyar családokat.

– „Azt szeretnénk, ha a lányaink az önmegvalósítás csúcsának azt tartanák, ha unokákat szülnének nekünk.” Ezek Kövér László nagy felháborodást keltő kongresszusi szavai. Ön mit szólt hozzá?

– Miért kell ezt magyarázni? Olyan világot kell teremtenünk, ahol a gyermekek és az édesanyák vannak a középpontban. A legfontosabb és a társadalom tagjai által legtiszteltebb érték a gyermekek vállalása, világra hozása, szoptatása, felnevelése, taníttatása.

– Edward Snowden, az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség titkos adatgyűjtését leleplező egykori munkatársa egy minapi konferencián azt mondta: a terrorfenyegetés miatt épp a bátorság hiánya jellemzi a hatalmon lévő politikusokat, akik nem mernek nem cselekedni, mert a tétlenségből politikai hátrányuk származna. Ilyenkor jönnek a kerítések, és a Trump-féle „az Egyesült Államok ne engedjen be több muszlimot” szövegek.

– Nem szeretem az árulókat, főleg akiket a liberális sajtó sztárol. A Fidesz szembemegy a politikailag korrekt beszédmóddal és világképpel, aminek Snowden a terméke. Érdemes megnézni a Pókember című filmet. Amikor összezuhan, odamegy hozzá a zöld ember, és azt mondja neki: tudod, Pókember, téged nagyon szeretnek az emberek, de a pusztulásodat még jobban fogják szeretni.

– A végén nem sikerült elpusztítani Pókembert.

– Mert a mesék jól végződnek.

– És a valóság?

– Az hol jól, hol nem. Az őszinte beszéd ezen sokat javíthat, új világot kell építenünk.

– Egy általános iskolában úgy verekedtek össze a gyerekek, hogy a rosszak a migránsok, a jók a terrorelhárítók voltak. Egyesek szerint a fideszes gyűlöletkeltés vezet ide.

– Hagyjuk már ezt a liberális maszlagot! Tanárember vagyok, ez szimpla hülyítés. Mi is rabicseniztünk: hol rabló voltam, hol csendőr. Trágyadombon játszottunk enyém a vár, tiéd a lekvárt. Mondom: hagyjuk ezt a gyűlöletkeltés szöveget, engem nem lehet ilyenekkel megetetni. Túl vagyok a látványpékségen, és nagyon nem szeretem.

– Uniós kötelességszegési eljárás zajlik ellenünk a menekültekkel való bánásmódunk miatt.

– Bosszú. Ugyanazt csinálják, mint a rezsicsökkentésnél. Elindul az eljárás, álcivilek aláírást gyűjtenek Magyarország ellen, jönnek a Martin Schulzok és fenyegetnek. Politikai csata, amelyben nem engedhetnek álláspontjukból, különben politikai létük kérdőjeleződne meg.

– Mi lesz így az EU-val?

– Megváltozik vagy nem lesz. Most a vég felé menetel. Az EU-nak gazdasági, politikai, kulturális közösségnek kellene lennie. Most viszont az európai lét van veszélyben, amihez nem is kell EU-tagnak lenni. Norvégia is hasonló problémákkal küzd. Veszélyben vagyunk.

– A menekültügy hozta elő ezt a veszélyt?

– A beengedő politika vezetett a migrációs válsághoz. Ráadásul ez nem menekültválság, hanem szervezett lerohanás és betelepítés. Brüsszelben nem tűnt fel senkinek, hogy nem lakik ott belga ember? Nem vették észre, hogy az EU és a NATO központja lett az európai terrorizmus melegágya? Kinek jó ez? A belgáknak biztosan nem. Az milyen élet, ha Brüsszelben vásárolok, állig felfegyverzett katonák körbetapiznak, nehogy bevigyek valamit? És az, hogy az amerikai iskolákban több biztonsági kapun kell keresztülmenni? Félelemben nem lehet élni. Azért nőtt a Fidesz népszerűsége, mert az emberek díjazzák, hogy velük foglalkozunk, meghallgatjuk őket, az ő érdekükben cselekszünk, összefogásra buzdítunk.

– Ki lesz az ellenfelük 2018-ban?

– A Jobbik mindenképp. Vigyázó szemetek Párizsra vessétek, Batsányi Jánost idézve. A szélsőjobb komoly veszély.

– Balról?

– Biztos lesz onnan is. De én vaksakkot szeretek játszani, nem érdekel, ki mit lép. Ha van célunk, víziónk, lesz siker is. Ezt láttam a rezsicsökkentésnél is.

– A Fidesz gyenge pontja a korrupciógyanús ügyei, amire Lázár is célzott a beszédében.

– Egy egész napot szántunk erre a témára a parlamentben. Én voltam a Fidesz vezérszónoka, elmélyültem a témában. Előző nap jött meg az Európai Bizottság korrupcióval kapcsolatos hatpontos javaslata, öt és félnek megfeleltünk.

– És?

– A hibapont az ellenzéknél jelent meg. Ahol hatalom van, ott korrupció is van, de furcsa mód nálunk az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. A kormány zéró toleranciát hirdetett, senki sem halászhat zavarosban.

– Mit szólt Habony Árpád ibizai táncos, szippantós kisfilmjéhez?

– Fröccsen a sár mindenkire. Én nem láttam, nem érdekel. Az interneten az terjedt el, hogy abban a bárban meztelen nők ugrabugrálnak, meg porcukrot osztanak.

– Létezik egyéb fehér por is.

– Ha azt akarják beleláttatni, úgyis megteszik. Vagy volt, vagy nem. Honnan tudjam, hogy nem gyártott ügy az egész? Lehet műbotrány, és persze lehet jellemhiba is. A lényeg nem az igazság keresése, hanem karaktergyilkosság, az ellenfél PC-nek gondolt kinyírása. Bulvárral ezért nem érdemes foglalkozni, jobb elkerülni.

Forrás: Lampé Ágnes: Fröccsen a sár mindnkire - 168 óra