- És hol? Egy lavórban, mint a vurstliban? És ha kipecázod a szerencseszámos fahalat, kapsz egy similabdát?
- Áh, dehogy! Majd fejben, és ha már jól megy, levisznek a kis öbölbe!
- És mivel pecáztok, fűzfaággal és madzaggal, mint a fineszes Louis De Funes?
- Áh, dehogy! Majd veletek megvetetik a drága horgászfelszerelést és majd leírhatjátok a TAO-ból.
- És miért tanultok horgászni?
- Állítólag életre nevelésből. Először csak horgászni, de harmadiktól halászni, negyediktől lovagolni, felsőben meg vadászni is tanulunk, hogy önellátók legyünk, mint az ősmagyarok.
- És erre miért van szükség?
- Hát úgy néz ki, hogy a gombaszedés a parkban és a kecsketartás az erkélyen nem igazán jött be. Meg ha már tudunk horgászni, vadászni, majd mi is kalandozhatunk mint őseink, csak éppen keletre. A jó Putyin megígérte, hogy a paksi beruházás ellentételezéseként mehetünk egy kis málenkij robotra.
- És mi lesz a többi tantárggyal?
- Azok nagy részére úgysincs szükség, mert csak gondolkodásra késztetnének. Egyrészt a tananyag csökkentés áldozata lesz, így a pedagógusok száját is befogják. Másrészt a késő esti órák, az éjszaka, sőt a hajnal is szabadok. Te is akkor szeretsz horgászni, édesanyám bánatára.
- Az éjszakát csak hagyják békén, mert még kitalálják az alvajáró képzést is.
- Ne aggódj papa! Hamar kifogom az aranyhalat, az meg majd teljesíti a három kívánságomat és akkor ennek az őrületnek egyszer és mindenkorra vége