Felborzolta Csepel közéletét a Salak utca környékén épülő átrakó terminál, a Metrans cég beruházása. A szépséges ígéretek és a miniszterrel tűzdelt alapkő-letételi ünnepségek után jöttek a dolgos hétköznapok és a lakosság számára a por, az épületek rongálódása és a megválaszolatlan kérdések sorozata. Borbély Lénárd, csepel polgármestere csak tovább szította az indulatokat azzal a közmeghallgatással, amelyet az átrakó állomáson várhatóan megjelenő mérgező anyagok miatt köteles volt megszervezni, és amelyen ő maga személyesen nem jelent meg - félve a csepeliek jogos indulatától. A lakókat ugyanis a fórum előtti hónapokban senki sem tájékoztatta a mérgező anyagok felbukkanásáról.
Most a politikai, közéleti szereplők és a jogosan indulatos helyi lakosság után szakértői elemzés jelent meg az IHO nevű portálon. Nem meglepő módon ott is a kérdések kapnak nagy szerepet. Vörös Attila cikkében ezt írja:
A csepeli gyártelep legdélebbi részén megállás nélkül folyik a munka. Ennek csak örülni lehet, de pár kérdés megfogalmazódott bennünk.
Tavaly áprilisban jelentette be a Metrans Danubia Kft., hogy logisztikai és raktározási terminált épít Csepelen. A Metrans Európa egyik vezető kikötő-logisztikai vállalata, a német Hamburger Hafen und Logistik részvénytársaság (HHLA AG) leánya. A Metrans hazai vállalata, a Metrans Danubia Kft. 35–50 millió euró befektetéssel, saját erőből építi meg 2017-ig az új konténerterminált. Az alapkőletétel 2015 október közepén volt, azóta már legyalulták a csepeli gyártelep alatti Duna-parti placcot, felhúztak néhány vasbetonépületet és láthatóan óriási mértékű földmunkákat végeznek.
Klaus-Dieter Peters, a HHLA AG vezérigazgatója a társaság beruházását ismertetve az alapkőletételkor elmondta, ez lesz a cég negyedik szárazföldi csomópontja.
Hat vágányon rakják át az árut, és két vágányon jutnak az üres konténerek a tárolóba. Jelenleg a Metransnak évi 170 ezer konténer forgalma van Magyarországon, ez 250 ezerre emelkedik és havi 250 vonatot tudnak kezelni, ha kész lesz a beruházás. A Metrans konténervonatai Csepelről elsősorban Koperbe járnak – ezt a kikötőt is épp most bővítik. Tervük a trimodális szállítás megteremtése, hogy a Dunát is bekapcsolják – a vasúti- és a kamionforgalom mellett – a konténerszállításba. A vezérigazgató hozzátette: a 165 ezer négyzetméteres új terminálon lesz konténerjavító és tárolni tudják a hűtőkonténereket is. Legalább kétszáz új munkahely is létesül így Csepelen.
A Metrans nemcsak terminált épít nálunk, a konténervonatok továbbításában is fejlesztéseket hajtott végre. A Herkuleseket fokozatosan Traxxokra cserélték, Soroksári úttól Hodošig már villamos mozdonnyal vontatják a szerelvényeket. Talán azt is megérjük majd, hogy nem ötven éves Bobókkal dolgoznak a csepeli iparvágányon, bár tulajdonképpen ezzel sincs sok bajunk, szeretjük a magyar mozdonygyártás büszkeségét! A hamburgi kikötőbe például hibrid tolatógépeket, két Alstom Prima H3 típusú mozdonyt vásároltak.
Az még egy érdekes kérdés, hogy követi-e kellő infrastrukturális fejlesztés a Metrans építkezését. A Csepelre szabaduló kamionforgalom elvezetésében a gerincút meglevő szakasza nem releváns, el sem éri a Metrans létesítményét. A gerincutat az M0 körgyűrűig érdemes lenne megépíteni, az út jelenleg a HÉV végállomásának magasságában végződik. Vagy derékszögek nélkül bekötni a II. Rákóczi Ferenc útba, amit talán egyébként is érdemes lenne végig 2×2 sávosra szélesíteni. A pár éve feltúrt Weiss Manfréd–Teller Ede–Corvin–Kossuth Lajos kereszteződést is hosszú percekre feltartja egy-egy vonat, ha kétszer ennyi szerelvény jár majd erre, az már komoly fennakadásokat okozhat a sokszor kapacitáshiányos csepeli közúti közlekedésben. A leendő terminál vasúti elérésében is vannak nehéz elemek, így a felújításra ítélt igencsak rozoga Gubacsi híd. A műtárgyon és a Soroksári út rendezőből ide vezető vágányszakaszon jelenleg öt és tíz kilométer per órás lassújelek vannak... Tovább bonyolítja a helyzetet az olimpiai pályázat, aminek kapcsán teljesen átalakítanák a Kis-Duna partján a közlekedést, de amíg a politikusok nem jutnak dűlőre, hogy valójában mit is akarnak, addig talán jobb is, ha fölösleges beruházásokba nem ölünk milliárdokat.
Szintén kérdés, hogy az évek során tudatosan, fokozatosan felfejlesztett szabadkikötői konténerterminállal, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.-vel és az ide költöző Mahart Container Centerrel (MCC) mi lesz, ha a Metrans saját terminálja működésbe lép. A Szabadkikötőben az elmúlt években 12 ezer négyzetméterrel nőtt a konténerterminál területe, ebből ötezer négyzetméteren a konténerek tárolása miatt nehéz vasbeton burkolatot építettek. A kikötő ki/beléptető rendszerét is teljesen átalakították, új irodaépületet is emeltek. A beruházást részben EU-s forrásokból, részben saját tőkéből finanszírozta az MCC. Új Kalmar rakodógépeket is beszereztek, 2012-ben és 2014-ben is szolgálatba állt egy-egy 45 tonnás gép – ezekkel már évi 175 ezer TEU-ra nőtt a terminál kapacitása.
Az MCC bemutatkozó anyaga szerint a Metrans koperi vonatai adják a terminál forgalmának legalább felét, így ha a Metrans kiköltözik a Szabadkikötőből, komoly kapacitások szabadulhatnak fel a Mahart terminálján.
És végül semmiképp se feledjük el, hogy a Metrans termináljának építési forgalma miatt a csepeli gyártelep legdélebbi iparvágányaihoz nem lehet hozzáférni, mondjuk sok mozgás már nem volt rajtuk amúgy sem, de azt a havi pár kocsi ócskavasat már biztosan nem adják itt fel teherkocsikban.
Forrás: VÖRÖS ATTILA (iho.hu)
