Harminc évvel ezelőtt történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája.

1986. április 26-án felrobbant a 4. számú reaktor, melynek hatására óriási területek szennyeződtek el. Százezreket kellett kitelepíteni a környékről, de egész Európa érintetté vált. A hírről a svéd hatóságoktól értesült a világ, ugyanis a szovjet kormány eleinte titokban tartotta a balesetet. 

A katasztrófa máig lezáratlan ügy, hiszen a romok eltakarítására még ma sincs megoldás. Sőt, egyelőre az sem látszik, valaha fel fogják-e tudni számolni a veszélyesen sugárzó romokat. Az erőmű körül kijelölt 30 km sugarú zónába tilos visszaköltözni, és még úgy tízezer évig tilos lesz

.

1986 novemberére készült el az a szarkofág, amellyel beborították a sérült erőművet, de újabb védőburok építése lett szükséges, amit jövőre terveznek befejezni. De ez is csak 100 évre nyújt megoldást.

A robbanás következtében sugárszennyezetté vált területen akkoriban 8 millió ember élt. Ők és környezetük máig magukon viselik a katasztrófa nyomait: növényi és állati genetikai mutációk, fogyatékosság, rákos megbetegedések, depresszió.

Csernobil térségében a sugárzási szint ma is magas, szinte alig csökkent. Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban máig 5 millióan élnek sugárszennyezett területeken, a védőintézkedésekre pedig évről évre kevesebb pénzt fordítanak. Csernobil térségében teljesen megszüntették a környezeti és élelmiszerügyi monitoring programokat.