Elkeseredéssel és felháborodással fogadta a nyugdíjas-társadalom Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését, amely szerint jövőre 0,9 százalékkal nő a nyugellátások mértéke – tudatta közleményében a mintegy 130 ezer tagot tömörítő Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége. Ez a rendszerváltozás óta a legalacsonyabb emelés, amelynek oka, hogy a nyugdíjkorrekció mértékét a Fidesz-kormány a következő évre tervezett inflációhoz köti.
A nyugdíjasok szerint ez azért is aggályos, mert most nyolc hónappal korábban jelentenek be egy olyan döntést, amelynek meghozatalakor nem számolhattak a jövő évig terjedő időszak tényleges folyamataival. Mint azt
Némethné Jankovics Györgyi, az egyesület elnöke elmondta, különösen azt furcsállják, hogy a miniszter szerint az áremelkedések ütemét jelentősen mérsékli majd a baromfihús, a tojás és a tej áfájának 22 százalékos csökkentése, valamint az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adójának kilencszázalékos mérséklése is. Ennek ugyanis kevés köze van a nyugdíjasok tényleges fogyasztási szokásaihoz, mert tejet ugyan isznak, s néha baromfihúst is vásárolnak, vendéglőbe viszont elég ritkán járnak, de netre sem költ a többség.
A nyugdíjas fogyasztói kosárban a legnagyobb tétel a rezsi, utána az élelmiszer, majd harmadikként a gyógyszer következik. A nyugdíjbiztosító adataiból kiderül, hogy egy átlagnyugdíjasnak van minderre havi 118 ezer forintja, egy rokkantsági ellátásban részesülőnek meg 68 ezre.
Mindehhez képest egy egyedülálló nyugdíjas esetében a létminimum a legfrissebb számítások szerint 79 ezer forint. Akár a milliót is közelítheti azoknak az idős embereknek a száma, akik ennél kevesebb pénzből próbálnak megélni.
A nyugdíjasok azt is sérelmezik, hogy korábban az Idősügyi Tanácsban érdemi konzultációt folytattak velük, de évek óta nincs semmiféle egyeztetés. Pedig lennének ötleteik – mondta Némethné. Például jeleznék: igazságtalan, hogy a nyugdíjakat az infláció mértékének megfelelően korrigálják. Mert a rendszer csupán annyit biztosít, hogy a nyugellátás megőrzi a reálértékét, ám a szépkorúak életszínvonala soha többé nem nő. Most is ez történik.
Némethné szerint a korábban alkalmazott svájci indexálás jobb, mert akkor a nyugdíjasok együtt sírnak vagy együtt nevetnek a munkavállalókkal. Annak a lényege az, hogy a bérek változására és a mindenkori inflációra figyelve alakultak a nyugellátások, amelyek reálértéke akár csökkenhetett, ami a 2000-es évek végén be is következett. Ám e szerint az idén nem 1,6, hanem 3,6 százalék lett volna a nyugdíjemelés – hangsúlyozta az elnök –, s jövőre sem 0,9 százalékról, hanem annak négy-ötszöröséről beszélnénk.
Lencsés Károly
Forrás: NOL.HU
