Horrorfilmeket is felülmúló kegyetlenkedéseknek látta a másodfokú bíróság a csepeli hajléktalanokból verbuvált rablóbanda bűneit. Az ítéletben jelentősen megemelték az öt ember meggyilkolásáért elítélt csoport tagjainak büntetését - számolt be az M1 Kékfény című műsora.

A bíró szerint az is indokolta a súlyosítást, hogy apró előnyökért, ok nélkül gyilkoltak. A tanúvallomások szerint volt olyan eset, amikor a vezér előadást tartott arról, hogy mit élhet át az éppen előttük haldokló áldozat.

Megmagyarázhatatlan kegyetlenség

„Nincs ok, amivel ezt egyszerűen magyarázni lehetne. Társadalom perifériáján lévő emberek legyilkolják a szintén a társadalom perifériáján élő társaikat" - mondta az ítélethozatal előtt Nehrer Péter tanácselnök.

A Fővárosi Ítélőtábla sem talált magyarázatot arra, ami 2010. szeptembere és 2011. augusztusa között történt a Csepelen. Egy főleg hajléktalanokból álló társaság válogatás nélkül gyilkolta a velük kapcsolatba kerülő embereket.

Elégetett holttestekre bukkant a rendőrség

A Csepel-sziget északi részén fekvő, alig 1 négyzetkilométernyi erdős területen a legvéresebb horrorfilmek elevenedtek meg. Az itt élő hajléktalanok között különös, kegyetlen törvények uralkodtak. Válogatott kínzásokra, brutális gyilkosságokra, és elégetett holttestekre derült fény öt évvel ezelőtt.

„Próbáltam visítani, kiabálni, leginkább ilyen halálhörgésnek mondanám ezt az egészet, azóta is emlékszek minden egyes hörgésre, borzasztó dolog" - nyilatkozta még 2011. augusztus 14-én a mindennapi.hu internetes portálnak az egyik túlélő.

A hajléktalanokból álló banda megkínozta és a földbe ásta a férfit, csak a feje látszódott ki. Elvették a bankkártyáját, és csak azért hagyták életben, mert nem voltak biztosak benne, hogy az igazi PIN-kódot árulta el nekik.

A támadók egy közeli bankautomatához mentek, megpróbáltak pénzt felvenni, a magára hagyott áldozat eközben tudta kiásni magát. A férfinek sikerült kimenekülnie az erdőből és feljelentést tett a rendőrségen.

Egy megkérdőjelezhetetlen hatalmú vezér

Az ügy első rendű vádlottja, a banda vezetője, a szerb állampolgárságú Baic Dragan 2015-ben nyilatkozott a Kékfénynek. A férfi harcolt a dél-szláv háborúban, majd 2007-ben illegálisan jött Magyarországra. Élettársat talált magának, akitől két gyermeke is született, de nem volt munkája és pénze, így egy hajléktalan társasághoz csapódott, akikkel kiköltöztek a csepeli erdőbe.

„Együtt ettek, együtt kávéztak, együtt italoztak, együtt szívtak marihuánát, és sokszor különböző csoportos felállás szerint mentek bűncselekményt elkövetni. Mit mondhatunk, ez egy család volt. És mi volt benne Baic Dragan? Egy PaterFamilias" - mondta még az első fokú tárgyaláson 2015 áprilisában Vizi Erika, a Fővárosi Főügyészség ügyésze.Az ügyész szerint Baic Dragan tervelte ki az összes bűncselekményt, és ő volt a legkegyetlenebb gyilkos is.

Az első áldozatuk egy diósdi férfi volt

Egy diósdi férfi, H. Viktor volt az első áldozat. Baic Dragan marihuánát termesztett a csepeli erdőben, Viktor felajánlotta, hogy eladja a több mint 1 kilónyi leszüretelt kannabiszt, de ez nem sikerült neki, sőt a fű egy részét el is szívta.

Dragan és három társa botokkal ütötték az áldozatot, majd megkötözték, felakasztották egy fára, és végül kirúgták a lába alól a széket. A holttestet elégették, a hamvakat a Dunába szórták.

„A holtestét különféle gúnyos megjegyzések közepette égették. Korábban, miközben H. Viktor szerencsétlen áldozat kínlódott, Baic Dragan társainak előadást tartott arról, hogy a halálhoz vezető folyamatok éppen most milyen stádiumban állnak" - idézte fel a másodfokú tárgyaláson  Nehrer Péter, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke.

Megöltek egy négy tagú családot is

2011. január 2-án egy szintén a csepeli erdőben lakó hajléktalan családdal keveredtek konfliktusba. Az ő bűnük csak annyi volt, hogy állítólag a Dragan-banda területén lopták a színesfémet.

A vád szerint Baic Dargan adta ki a parancsot, hogy meg kell halniuk, és ő végzett a család mind a négy tagjával, volt, akit agyonvert, volt, akit megfojtott.

A szerb férfi tagadja, hogy ő kezdte volna az öldöklést, szerinte a társa, a másodrendű vádlott kegyetlenkedett.

A 2015-ben készült interjúnak ez volt az egyetlen pontja, ahol megtörtnek látszott Baic Dragan. Elismerte, hogy a vérengzés közben őt is elragadta hév, és a negyedik áldozatot talán ő fojtotta meg.

2011. augusztus 3-án követték el az utolsó bűncselekményt. Baic Dragan és bandája egy fiatal férfit szemeltek ki. Az utolsó áldozat nem volt hajléktalan, de a közelben lakott, ismerte a szerb férfit, az élettársát és a két gyermeküket, pénzt adott nekik, rendszeresen segítette őket. A férfit lefogták, fojtogatni kezdték, majd élve elásták, csak a feje látszott ki.

A banda minden tagja bűnös a bíróság szerint

Az elsőfokú bíróság minden vádlottat bűnösnek talált, de senki sem volt elégedett az ítélettel, az ügyész és a vádlottak is fellebbeztek. A Fővárosi Ítélőtábla elé került az ügy, a másodfokú per múlt hét szerdán zárult le.

A vezér 40 évet kapott első fokon

Baic Daragant korábban első fokon 40 évre ítélték, most súlyosabb büntetést kapott, élete végégig fegyházban kell maradnia. A másodrendű vádlott büntetését 30-ról 40 évre, a harmadrendűét 14-ről 15 évre, a negyedrendűét pedig 15-ről 18 évre szigorította a bíró.

A tanács elnöke azzal kezdte az ítélet indoklását, hogy nem volt nehéz dolga a nyomozóhatóságoknak és a bíróságnak, hiszen majdnem mindenki tett vallomást, ezek nélkül talán nem is lehetett volna teljesen felderíteni az ügyet, hiszen volt olyan holttest, ami soha nem került elő.

A vádlottak részletesen beszámoltak a gyilkosságokról, igaz a legtöbben mint ahogy Baic Dragan is próbálták szépíteni a saját szerepüket. A bíró azt is megindokolta, miért súlyosította a büntetéseket.
Nem sokkal az elsőfokú ítélet előtt a Strassbourgi Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Magyarországot, mert a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés az emberi jogok európai egyezményébe ütközik. Az elsőfokú tárgyalás bírája ezért döntött úgy, hogy az életfogytig tartó fegyházbüntetéséből 40 év után szabadulhat feltételesen az elsőrendű vádlott.

A másodfokú per bírája azonban most azt mondta, hogy mivel időközben a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntésének hatására - megváltozott a törvény, így a tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetés már nem ellentétes az emberi jogok európai egyezményével.

Belső arányosság miatt a többi vádlott ítéletét is súlyosították

Az új szabályozás szerint 40 év múlva a Legfelsőbb Bíróság bírái, ha Baic Daragan még életben lesz megvizsgálják, hogy a vádlott személyisége megváltozott-e, alkalmas-e a szabad életre. A másodfokú per bírája szerint azonban ez csak egy lehetőség, ilyen súlyos bűncselekmények elkövetése után erre kicsi az esély.

„Álláspontunk szerint az elsőrendű vádlott ezekkel a cselekményekkel bizonyította, hogy a társadalom védelemre szorul vele szemben. Azt bizonyította, hogy a szabadlábra kerülése esetén alaposan tartani lehetne hasonló bűncselekmények elkövetésétől, hiszen szinte motiválatlanul, indítóok nélkül követett el egyre súlyosabb és súlyosabb sorozat-bűncselekményeket, öt ember halála szárad a lelkén" - indokolta az életfogytiglant Nehrer Péter.

Mivel az elsőrendű vádlott büntetését szigorították, ezért az úgynevezett belső arányosság miatt a többi vádlott ítéletét is súlyosbítani kellett, ez indokolja azt, hogy szinte mindenki, évekkel, vagy akár egy évtizeddel is többet kapott, mint első fokon (ma.hu)