A következő napokban részletesen beszámolunk a csepeli HÉV jövőjével foglalkozó lakossági fórumról, amit Hudák János, a Párbeszéd Magyarországért csepeli önkormányzati képviselője szervezett. Elsőként a képviselő összefoglalóját közöljük. Hudák János ezt írja:

A szakértők és a lakosok is a hosszú távú érdekeket kielégítő gyorsvasúti fejlesztés mellett tették le a voksukat a szerdai lakossági fórumon, melynek témája a csepeli HÉV jövője volt. Ha levetkőzzük a szűklátókörűséget és az agglomerációban élők érdekeit is figyelembe vesszük még egyértelműbben ebbe az irányba billen a mérleg nyelve.

Mivel eddig a csepeli önkormányzat nem vette a fáradtságot, hogy részletes tájékoztatást adjon a csepeli HÉV villamossá alakításának tervéről, úgy gondoltam, önkormányzati képviselőként kötelességem elősegíteni, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben kialakulhasson a társadalmi párbeszéd.

A politikai hitvitát elkerülendő szakmai hozzáértőket kértem fel arra, hogy

járják körül a kérdést. Sajnos sem a BKK-tól, sem az önkormányzattól nem küldtek illetékest az álláspontjuk kifejtésére. Sajnálatos módon az eredetileg csütörtökön tartandó képviselő-testületi ülést is pont most szerdára tették át, így sem Borbély Lénárd polgármester, sem a testületi többi tagja nem tudta tiszteletét tenni a fórumon. Viszont vendégeink voltak Ekés András, közlekedési szakértő a Mobilissimus Kft-től, aki rész vett Csepel integrált településfejlesztési stratégiájának kidolgozásában, Bíró Endre, a Metróért Egyesület Elnöke és Csizek Csaba, a szigetszentmiklósi Buckai Szövetség Egyesület elnöke.

Sok kérdés felmerült az este folyamán, melyekre a szakértők igyekeztek alapos válaszokat adni. Konklúzióként elmondhatjuk, hogy a résztvevők egyértelműen hitet tettek a hosszú távon is a csepeliek és az agglomeráció érdekeit szem előtt tartó közlekedésfejlesztés mellett. Természetesen senki sem a több évtizedes technológia megtartását tartja kívánatosnak, hiszen egyértelmű, hogy a leromlott állapotú HÉV-vel rövidesen kezdeni kell valamit. Abban viszont konszenzus volt, hogy bármilyen fejlesztésnek a jelenleg is érvényes fővárosi hosszú távú tervekhez kellene illeszkednie.

Ennek a követelménynek nem felel meg a villamossá alakítás a szakértők szerint. Ráadásul egy esetleges olimpiarendezés kapcsán pont az a jogos igény merül fel, hogy az segítse elő a szükséges fejlesztések megvalósítását, ne pedig ellehetetlenítse azokat félmegoldások megvalósításával.

Körbejárva a témát feltűnő volt, hogy a hosszú távú, illetve rendszerszemléletű gondolkodás kizárja a villamossá alakítás lehetőségét. Nem elég csupán azt vizsgálni, hogy a csepeliek átszállásmentesen juthatnak-e be a belvárosba vagy hogy a villamosok el tudnak-e ennyi embert szállítani. Figyelembe kell venni, hogy az átalakítás milyen változást okoz Budapest egészét tekintve beleértve az agglomerációt is. Itt felmerül egy nagyon súlyos aggály. Nehezen vitatható tény, hogy a déli agglomerációval való kötöttpályás kapcsolat kiépítése elengedhetetlen a 21. századi feltételeknek való megfelelésben. Mind környezeti, mind a mindennapos dugók elkerülése szempontjából fontos lenne, hogy a városba ingázók minél hamarabb letehessék az autójukat és átüljenek a tömegközlekedés járműveire. 

Megtudhattuk persze azt is, hogy a félelmekkel ellentétben a villamos üzem nem rontana a II. Rákóczi Ferencet keresztező forgalmon, sőt. Hiszen a mai technológiával már megoldható, hogy csak nagyon rövid időre akadjon meg az autósközlekedés. (Ez a nagykörút esetében már bebizonyosodott.) Viszont az is kiderült, hogy ez valójában a gyorsvasút esetében is megoldható, az úgynevezett tram-train rendszerek a helyi és a regionális vasúti rendszerek előnyeit ötvözik, amelyek egyre inkább elterjednek egész Európában. Ez tehát nem érv a villamossá alakítás mellett. Az is egyértelmű, hogy technikailag kivitelezhető az utasszám elszállítása villamosokkal, de az nagy kérdés, hogy reális várakozás-e, hogy egy peremkerületbe 2 percenként villamos közlekedjen. Ekés András szerint félő, hogy a kihasználtsági adatok alapján ritkábban fog csak járni.

A lakosság részéről is sok kérdés érkezett, így bőven túlnyúltunk a kétórás időkereten. Egyértelmű volt a lakosság részéről az az igény, hogy a HÉV jövőjéről való végleges döntés előtt az illetékesek minél szélesebb körben tájékoztassák a közvéleményt és legyen minden érintetettet bevonó valódi társadalmi párbeszéd.

Forrás: Hudák János blogja