Egy hete, a népszavazás lezárása óta nem mernek a csepeliek szemébe nézni, már saját embereiket rugdossák ki a zsíros állásokból, de a bocsánatkérés elől gyáván megfutamodnak
Orán Viktor szemfényvesztő lózungjait, Németh Szilárd, Borbély Lénárd, vagyis Orbán csepeli vazallus-vezéreinek kétségbeesett hazudozásait Csepelen immár végleges tények, adatok, számok leplezik le. Csepelen a rendszerváltás utáni időszak utolsó négy népszavazásához képest most volt a legalacsonyabb a választópolgárok megjelenése.
A tények és a részletek ismertetése előtt egy megjegyzés: „…Magyarországon érvénytelen góllal is lehet meccset nyerni.” – írta egy blogozó a Facebook – on, a kormányfő népszavazási veresége kapcsán kibontakozó győzelmi jelentéseire válaszul. Igaza van. Orbán kudarcot vallott a kierőszakolt értelmetlen, 15 ezer millió forint közpénzt elherdáló kvótás népszavazással és felmérhetetlen károkat okozott a zabolátlan gyűlölet pusztító vírusának terjesztésével...
Hosszan sorolhatnám a tényeket, a hazai és nemzetközi jogi bizonyítékokat, véleményeket, amelyek konkrétabban is cáfolják Orbán Viktor vereséget győzelemmé magyarázó, sokak által előre látott parlamenti mondatait, sajtónyilatkozatait. Nem teszem. Számomra a népszavazástól távolmaradó többség közel 60 %-os aránya magáért beszél, amit a nemmel szavazó kisebbség teljesen figyelmen kívül hagy. Ráadásul a győzelmi tiráda, az ámokfutás és a hazugságok sora még folytatódni fog, immár az „új egység” jegyében.
Ezért fontosabbnak tartom a továbblépést, a 2018-ra való felkészülést. Mert belpolitikai szempontból szerintem a népszavazás 2018-ról szólt. A továbblépéshez azonban először a népszavazás eredményeit kell értékelni.
Csepelen a rendszerváltás utáni időszak utolsó négy népszavazásához (Magyarország NATO-tagsága, 1997; Magyarország EU-tagsága, 2003; a magyar állampolgárság kiterjesztése, 2004; a vizitdíjas, oktatási és kórházi napidíjas kérdések, 2008) képest most volt a legalacsonyabb a választópolgárok megjelenése. Míg az előző négy népszavazáson 41,63 – 51,42 % között volt a csepeliek megjelenése, most a választópolgárok 38,94 %-a volt hajlandó részt venni az október 2-i kvótaszavazáson, a választók 61,06 %-a pedig otthon maradt! A szavazók közül 21.704 fő (91,29 %) adott le érvényes szavazatot, amiből a nemek aránya 98,03 % volt. Azaz a csepeli választópolgárok 34,76 %-a/!) szavazott csak nemmel a népszavazáson.
A csepeliek megjelenési aránya is elmaradt az országos átlagtól, s Budapesti versenyben csak a 12. helyre volt elegendő. Érdekes képet mutatnak a szavazóköri eredmények is. A 70 szavazókör megjelenési aránya 24,26 – 49,63 % között mozog. Az érvénytelen szavazatok aránya a szavazókörök adatai alapján 3,87 – 17,15 % között szór. Az összesített 8,1 %-os arány pedig magasabb az országos aránynál, azaz a csepeliek nagyobb arányban adtak le érvénytelen szavazatot.
Mivel egyes fideszes politikusok a vélt győzelemtől megrészegedve, szívesen térnek vissza az EU-ba való belépéssel összefüggő népszavazáshoz is, bizonyítandó, hogy most több szavazatot kapott a nem, mint a 2003-as EU-s népszavazásnál az igen, megnéztem az akkori csepeli eredményeket is. Csepelen ez sem igaz. Akkor 27.991-en szavaztak az EU-ba való belépésre, az igenre, míg most 6.715 fővel, közel 24 %-kal kevesebben támogatták az Orbánék által favorizált nemet.
Csepelen a kormány és a Fidesz kampánya tehát a tények alapján egyértelműen megbukott. A választók döntő többsége otthon maradt. Annak ellenére, hogy a kormány 13,1 milliárdos népszavazási költségeihez Borbély Lénárd a testület fideszes többségének korlátlan felhatalmazása alapján, további milliókat tett hozzá, amiről természetesen illik elszámolnia a képviselő-testület és a csepeliek felé. Irányításával milliókat költöttek a családok folyamatos zaklatására; a levélkampányra; a többszöri telefonos megkeresésekre, amelyekkel még urnazárás előtt is megkeresték a választókat; a hangosbeszélővel ellátott „kampányautóra”, amely még az utolsó órákban is járta a csepeli utcákat. Tették mindezt a köz pénzéből, pl. úgy, hogy saját aktivistáikon túl, a hivatali dolgozókat is bevonták, egyesek szerint kötelezték, vagy az önkormányzat lapját, a Csepeli Hírmondót kampánylappá silányították.
A népszavazási kampányban tágította ki „az aljasság fogalmi kereteit” a polgármester http://csepeliek.blog.hu/2016/09/22/iparositott_orulet_fokozott_aljassag#more11722671 és
lett „páros paráztatásban” ezüstérmes a XXXIV. Nemzetközi Para-Olimpián a két csepeli alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila http://csepeliek.blog.hu/2016/09/28/csepel_ket_alpolgarmestere_dobogos_lett_paraztatasban_a_vilagversenyen#more11748407. Az előbbi „…dobogós lehet az országos hülyeségversenyben” is, ami sokoldalúságát bizonyítja. Németh Szilárd fideszes képviselő sem kímélte magát, az utolsó napokban „elgurult a gyógyszere”. http://csepeliek.blog.hu/2016/09/28/valami_elgurult_es_eldurvult_a_nagy_riogatas_kozben_nemeth_szilardnal#more11748365.
Vélem, mindezzel, szándékuk ellenére az urak jelentősen „hozzájárultak” a népszavazás kudarcához, Orbán vereségéhez. Van tehát bőven okuk félni a nagy manipulátor rosszallásától. Ritkán adódik, hogy egyetértek Tarlós István Fidesz-politikussal, budapesti főpolgármesterrel, aki szerint „Egy érvénytelen népszavazás az érvénytelen népszavazás.” http://www.atv.hu/belfold/20161005-a-miniszterelnok-ervenytelen-nepszavazasba-kergette-az-orszagot.
V O X
