Sokoldalúságát, tehetségét, alkalmasságát igazából csak a csepeliek ismerhetik Németh Szilárdnak (képünkön). A kerület egykori polgármestere, országgyűlési képviselője, stb rengeteg jót tett már a városrésszel, ezért itt az idő a viszonzásnak. Néhány éve még Németh Szilárd kérte, hogy Orbán Viktorért szóljon az áldó ima. Szerény blogunk javasolja, most a Orbán bölcs helytartójáért imádkozzon Csepel népe: legyen belőle Olaszországban, Milánóban főkonzul, aztán majd Rómában nagykövet. (Tudjuk, sokan még messzebb, még melegebb éghajlatra küldenék, de ne legyünk telhetetlenek az áldó imával, első lépésként elégedjünk meg a majlandi tornyok árnyékával...) Igaz, a milánói pozíció a hírek szerint elkelt, azt egy másik zsenivel, Csiszár Jenővel akarják betöltetni, de ha meghallgatást nyer a csepeli ima, akkor Itáliában is megtudhatják, ki is az a Németh Szilárd, akinek saját (parlamenti) bevallása szerint van olasz nyelvismerete, méghozzá társalgási szinten. Bizonyítékkal alátámasztva!

Szándékunkat megerősíti a Népszava, benne Veress Jenő publicisztikája. Az olasz  melóra ő is sokkal alkalmasabbnak tartja Németh Szilárdot mint Csiszár Jenőt. Miért? Íme a válasz:

A hír igaz, hivatalosan is megerősítették: a magyar média fenegyerekének előszeretettel mondott Csiszár Jenő lesz Magyarország milánói főkonzulja. Csiszár annyi mindent vezetett már – Heti hetest, Activityt, Magyarország, szeretlek!-et, -, hát hogyne tudna elvezetni egy főkonzulátust? Csiszárnak volt egy műsora a TV-Paprikán is, az volt a címe, hogy Olasz meló. Egy talján szakáccsal főztek benne. (Már annyiszor szerettem volna megtudni, miért annál jobb egy főzős műsor, minél kevésbé tud a séf magyarul – de ez most nem ide tartozik…)

Az, hogy a magyar diplomácia egy ideje már mindenféle kóklerek, svihákok, teremfocisták homokozója lett, tudott dolog. Hogy magas beosztásba került például Szijjártónál az ifjú titán, aki azelőtt az Orbán-látogatások helyszínein afféle „fordított előkóstolóként” a vécék tisztaságát ellenőrizte. Közben meg rutinos karrierdiplomatákat tettek lapátra tucatszám, mások elmenekültek, akik meg maradtak, csak szégyenkeznek. Pedig egy diplomáciai kart feltölteni sohasem az utcáról szoktak.

Kezd úgy tűnni a dolog, hogy egyre kínzóbb a káderhiány, és/vagy egyre több az éhes, mohó szerencsevadász haver. Akik majd fincsin ellébecolnak állomáshelyükön és a beosztott szakemberek végzik el majd a munkát helyettük - no meg a kármentést.

Nem szeretnék érzéketlen párhuzamot vonni, de nem vonatkoztathatunk el az elmúlt napok legszörnyűbb eseményétől, a veronai buszbalesettől. Láttuk, hogy a szakapparátus, a jelenlegi milánói főkonzul asszonnyal az élen emberfeletti, profi munkát végzett, napokig, megállás nélkül. És nem szívesen gondolnék bele, milyen lett volna a színvonal, ha egy szétszórt világfi irányítja a munkát.

Még csak azt sem mondom, hogy nem kerülhetnek politikai kinevezettek egy-egy külképviseleti posztra, de csak akkor, ha a feladat nem szakmai. A konzuli pedig az. (A rendkívüli és meghatalmazott Pálffy István jól elüldögél Írországban, s igazán nem sok vizet zavar.)

Milánóba mégis inkább Németh Szilárdot küldeném. Legalább kiderülne, tényleg tud-e olaszul, ahogyan papíron állítja. Ő az ottfelejtett Sámándobbal jól el is lehetne naphosszat. Mi meg nélküle.

Veress Jenő (Népszava)