CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Volt és lesz még Magyar Köztársaság!

2017. február 01. 05:59 - csú

kossuth-cimer-262x300-1946_februar_1.pngMert a múlt átka még itt ragadt.
Ha ezerannyi lenne is a rom,
Mind eltűnik, jön már a nap,
Munkára, harcra hív ma minket,
Életünknek új értelmet ád.
Milliók ajka zengi bízón,
Hogy éljen a Köztársaság! 

(Részlet a Köztársaság indulójából)

A nemzetgyűlés hetvenegy éve, 1946. január 31-én fogadta el és hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt, létrehozva a második Magyar Köztársaságot, amelyet február 1-jén kiáltottak ki.

Magyarország államformája évszázadokon át királyság volt. Az államforma először az őszirózsás forradalom után lett köztársaság:

a Magyar Nemzeti Tanács 1918. november 16-án kihirdetett néphatározata értelmében a királyságot a független és önálló népköztársaság váltotta fel. 1919. március 21-én kiáltották ki a proletárdiktatúrát hirdető Tanácsköztársaságot, amely augusztus 1-jéig létezett.

A második világháborút követően ismét felvetődött az államforma megváltoztatása, az 1918 óta gyakorlatilag csak formálisan létező királyság megszüntetése. Elsőként a szociáldemokrata párt iktatta programjába 1945. augusztus 18-20-án tartott kongresszusán a köztársaság (az 1918-ban használatos elnevezéssel: a népköztársaság) megteremtését, amit a párt az 1945. novemberi 4-i választások után az új nemzetgyűlésben is elsőként vetett fel. Hamarosan az összes párt felsorakozott a köztársasági berendezkedés eszméje mögé, jóllehet a Független Kisgazdapártban (FKgP) többen azt szorgalmazták, hogy a békekötés után népszavazás döntsön az államformáról. A javaslat ellen csak a legitimista Mindszenty József hercegprímás és a Katolikus Püspöki Kar tiltakozott, a döntés elhalasztását kérve.

Az is eldőlt, hogy a köztársasági elnöki tisztségre csak a kisgazda kormányfő, Tildy Zoltán személye jöhet szóba. A nemzetgyűlésben megszerzett többsége alapján a köztársasági elnöki szék mindenképpen az FKgP-t illette. Tildyt támogatták a kommunisták és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) is, majd beálltak mögé a szociáldemokraták is, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy eredeti jelöltjüket, az emigrációban élő Károlyi Mihályt, Magyarország első köztársasági elnökét a többi párt nem fogadja el.

A Nemzetgyűlés január 31-én szavazta meg az 1946. évi I. törvénycikket, amelynek preambuluma kinyilvánította: "Magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról. Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot." A törvény a hatalmi ágak elválasztásának klasszikus elvét követte. A négy évre választott és egyszer újraválasztható elnök a nemzetgyűlés által hozott törvényeket megfontolásra egyszer visszaküldhette, de a hozzá másodízben áttett törvényeket köteles volt kihirdetni; minden intézkedését a miniszterelnök vagy a felelős miniszter ellenjegyzéséhez kötötték.

A törvény kihirdetése után, 1946. február 1-jén a nemzetgyűlés közfelkiáltással Tildy Zoltánt választotta meg a második köztársaság első elnökévé. Ezt a napot az egész országban megünnepelték, a településeket fellobogózták, több városban munkaszünetet rendeltek el, országszerte díszsortüzek dördültek el. A fővárosban 12 órakor bezártak az üzletek, a színházakat és a mozikat este ingyen lehetett látogatni, a színészek lemondtak fellépti díjukról.

Budapest lakosságát délután két órára a Kossuth térre hívták, ahol a kisgazda Nagy Ferenc, február 4-től Tildy utóda a miniszterelnöki tisztségben, felolvasta a törvény szövegét, hangsúlyozva: a magyar nemzet történelme során még soha nem iktatott be nagyobb jelentőségű törvényt. Ezután Tildy Zoltán immár köztársasági elnökként méltatta a fiatal magyar demokrácia eredményeit. Az Operaházban este Erkel Bánk bánjával köszöntötték a Magyar Köztársaságot, a díszelőadáson megjelentek a közjogi méltóságok, a kormány tagjai, a politikai és társadalmi közélet jeles személyiségei is.

A második Magyar Köztársaság három és fél évig létezett, az 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szovjet mintájú kommunista berendezkedést vezetett be.

A harmadik, a rendszerváltás idején megszületett Magyar Köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki.

A 2012. január 1-jén hatályba lépett fideszes Alaptörvény szerint hazánk neve már nem Magyar Köztársaság, hanem Magyarország, de az államformája még köztársaság...

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr9412170290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tarjányi László 2017.02.01. 20:44:30

Most nem köztársaság van, hanem kosztársaság! Azok után akik most uralkodnak!

Az elit szereti Magyarországot egy edény tejhez hasonlítani, a java feljön a tetejére!

Szerintem Magyarország egy fazék fővő húsleves, mindig a szemetje jön föl először a tetejére, miközben a java az alján van!

Tarjányi László 2017.02.01. 23:25:04

Tisztelt Szerkesztőség! Mi az oka hogy a facebookos változatukban sokkal több napi bejegyzés van mint a blog.hu-sban?

Gondolok most például a TGM írásra, mert ahogy Önök is tapasztalhatták, én is több hónapja Orbán leváltásának egyetlen lehetséges módjának valamelyféle népmozgalmat, talán éppen forradalmat jósolok!
hvg.hu/itthon/20170131_TGM_Aggodalmaink

Ahogy nem volt Romániában 1989. december 22-én forradalom, hanem katonai puccs Iliescu vezetésével, úgy lehet hogy itt is ez a legvértelenebb megoldás következhet!

Nagyon nem kedvelem Németh Szilárdot, de ahogy alkalmas rezsibiztosnak, úgy puccsvezetőnek is alkalmas lenne! Elég törtető hozzá!

Aztán nekem teljesen mindegy hogy ki "takarítja el" (a la Németh Szilárd) az Orbán-rendszert, csak tegye minél előbb!

Véleményem összecseng TGM-ével, nem kívánom hogy honfitársaim vére folyjon, de úgy látszik, egy valódi rendszerváltás másképpen nem hajtható végre!

"Tetszettek volna forradalmat csinálni!" - mondta Antall József annak idején. Hát az a baj a "rendszerváltással" hogy a tolvajok maradtak az államkassza és az államvagyon közelében! Mi különbség van a különböző pártokba szétspriccelt MSZMP pártfunkcionáriusok között? Talán Orbán Győző nem párttitkár volt és a fiát nem a harácsolásra nevelte?

És a sok megnyomorított dolgozó ember a fiát nem az állam iránti engedelmességre és hűségre nevelte, miközben mindent a dolgozó nép termelt meg? És ezért a jóhiszeműségünkért fizet másodszorra is a kifosztásunkkal a magyar elit? Magyar elit?
süti beállítások módosítása