A gazdasági, pénzügyi válság hatására 2009 és 2012 között a kontinens népességének negyede élt szegénységtől fenyegetve, s csak az utóbbi két évben javultak a mutatók az Európai Unió 28 tagállamában, köztük Magyarországon is. A szervezet központi statisztikai hivatala, az Eurostat a szegénység elleni küzdelem keddi világnapjára időzítve hozta nyilvánosságra a tavalyi összesítést, amely szerint az uniós lakosság 23,4 százalékát, 117,5 millió embert fenyegetett a nélkülözés és a társadalmi kirekesztés veszélye.
Magyarországon 2008-ban 2 millió 790 ezer, tavaly pedig 2 millió 540 ezer volt a veszélyeztettek száma, amivel
hátulról a kilencedik helyen állunk. Erre akár azt is lehetne mondani, hogy a középmezőny tisztes végén helyezkedünk el, de jobb, ha nem csapjuk be magunkat: az uniós átlagnál rosszabbak a legfontosabb mutatóink.
Tagadhatatlan, hogy a tavaly mért 26,3 százalékos magyar szegénységi arány a 2008-ban rögzített 28,2 százalékhoz képest javulás, és nagyságrendekkel jobb eredmény, mint Románia 38,8 százalékos, vagy Bulgária 40,4 százalékos mutatója a sor végén, és az is igaz, hogy megelőzzük Ciprust, Spanyolországot, Lettországot, Horvátországot, Litvániát, és a görögöket is. A félremagyarázások akkor kezdődnek, amikor ennél is nagyobb sikerként mutatják fel a kormányzati szereplők, hogy a relatív szegénységi mutatóban a németeknél vagy az angoloknál is jobban vagyunk. A relatív jövedelmi szegénység számai azonban csak azt jelentik, hogy a népesség hány százaléka él a magyar átlagjövedelem 60 százaléka alatt, hány német pedig az ottani átlag 60 százaléka alatt. Az összehasonlítás tehát kizárólag országon belül történik, így lehetséges, hogy míg nálunk 14,5 százalékos volt tavaly ez a mutató, addig a németek 16,5 százalékának a jövedelme nem érte el a német átlagjövedelmet, miközben a bolgárok majdnem 30, a románok 25 százaléka élt a saját országa szegénységi küszöbe alatt. A jövedelmünk vásárlóértéke alapján már nem sok dicsekedni valónk van.
A valódi rangsor felállítása nehéz, mert nincs egységes módszertan. A világ fejlett országait tömörítő OECD másképp számolja, hogy mekkora összegből tud megélni egy egyedülálló, egy házaspár, egy gyermeket nevelő család vagy egy nyugdíjas – hangsúlyozta Havasi Éva statisztikus egy nemrég megrendezett fórumon. A jövedelem mellett fontos szempont, hogy egy kilenc tételt tartalmazó listából mit kell nélkülöznie az illetőnek és családjának. Ha a kérdésre, például van-e színes tv-je, mosógépe, el tud-e utazni évente egy hétre nyaralni, legalább négyszer nem a felelet, akkor is nagy a szegénység kockázata, ahogyan a lecsúszás szinte biztosra vehető, ha valakinek nincs munkahelye. A szakember beszámolójából azt is megtudhattuk, hogy az anyagi javak kérdéskörének eddigi 9 mutatójához januártól 4 további kérdést csatol az Eurostat, 2020-tól pedig teljesen lecserélik a listát. Nem térnek vissza a korábbi létminimum számításhoz a KSH-ban, de Havasi Éva magánszámítása alapján tavaly létminimum alatt élt a lakosság 37,3 százaléka.
Gulyás Erika (Népszava)
