Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem a tehénpásztorok kormányoznak.” -foglalta össze bölcsességét Regős Bendegúz, Rideg Sándor hőse az Indul a bakterház című örökzöld kisregényben és az abból készült fergeteges filmben. Bendegúzból vagy az őt megformáló, tragikus sorsú Ónozó Ímréből (képünkön) Csepelen nem sokára szobor lesz. A szobor hányatott előtörténete is mutatja, Csepelen nagy hiány van tehénpásztorból, mert ha elegen lennének, akkor nagyobb lenne az igazságosság és talán jobb lenne a világ is....
Tavaly rövid ideig még „főosztályvezető” is volt, pedig csak osztályvezető. Faipari osztályvezető. Nem a polgármesteri hivatalban, a Csepeli Városgazda Zrt-ben. Sárosi Tibor faszobrászról van szó, aki a gazdasági társaság hivatalos honlapja szerint a Faipari osztály vezetője. Főosztályvezetőnek Borbély Lénárd nevezte, lányos zavarában, a kalózhajós játszótér átadási ünnepségén, tavaly, június 9-én. Ő egyébként ugyanaz a Sárosi, aki „nem húga és nem is unokanővére Németh Szilárdnak, sőt
semmilyen rokoni kapcsolatban” nincs vele. (https://www.csepel.hu/hireink/kozelet/item/10779-hazugsagot-allitott-a-balliberalis-media) Ugyanaz a Sárosi, akinek nem létezőnek mondott rokoni kapcsolatai miatt, a Csepeli Önkormányzat nem létező sajtóosztálya immár „osztályharcot” folytat a „balliberális médiával”. (http://csepeliek.blog.hu/2017/12/18/osztalyharc_csepelen_abel_attila_alpolgarmestert_meghekkeltek#more13508469)
Mivel az ügyben eddig sok minden elhangzott, már csak néhány megjegyzésem, illetve kérdésem maradt, amire még választ várnék az osztályharcos önkormányzati vezetőktől:
Sárosi Tibor önmagát „szellemi szabadfoglalkozású művésznek” tartja. Valamikor, valamiért, Németh Szilárd 2010-es polgármesterré választását követően, elszerződött Csepelre. Elvállalta a Városgazda Zrt. ma már 18 fős Faipari osztályának vezetését. A nagyzási hóbortból magukat most sajtóosztálynak nevező urak erről nem írnak osztályharcos közleményükben. Vajon miért?
Sárosi úr egyébként, az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság osztályvezetőjeként, az utóbbi időkben milliós megrendeléseket kapott az önkormányzat vezetőitől. (Popieluszko emlékmű, Kolonics György szobor, Ady Endre úti kőkereszt stb) Kérdésem mindössze annyi, hogy minden törvényi feltétel biztosított volt-e a Polgármesteri Hivatal és a Városgazda Zrt. alkalmazottja, egyben vállalkozó művész közötti szerződések megkötéséhez? A több tízmilliós megrendeléseket megelőzték-e valamilyen pályázati kiírások, vagy pályáztatás nélkül kötöttek vele szerződéseket? Ki volt, aki eldöntötte, hogy ezt vagy azt a munkát, netán pályázat nélkül, a Sárosi kapja?
Németh Szilárd 2010-es hatalomra kerülése után polgármesterként megváltoztatta Csepel jelképeit, felszámolta a helyi médiát (Csepel újság, CSEPP TV), jelentős mértékben csökkentette a képviseleti demokrácia működését. Az utóbb években viszont, a Fidesz listás képviselőjeként, civileket, pedagógusokat sérteget, sorosozik, és a birkózósport mellett a művészetet, művészeket pártolja. Pártalelnöki ötletei nyomán, Csepelen szoboravatást, szoboravatás követ. Tízmilliókért. Idén, csak a Sárosi-féle négy alkotásra, 33,1 milliós önkormányzati szerződés került aláírásra. Németh elérte azt is, hogy a két egykori csepeli focista, Czibor Zoltán és Tóth II. József szobrának talapzatára (ezt véletlenül nem Sárosi Tibor készítette), kezdeményezését már márványba is vésték: „állította Németh Szilárd országgyűlési képviselő kezdeményezésére….” a Csepeli Önkormányzat. Hiába valahogy meg kellett örökíteni nevét, ha már a csepeliek nem vésik emlékezetükbe, s nem áldják nevét napi imájukban. A következő, 16 millióba kerülő szoborra, amit ismét Sárosi Tibor készít, s amely állítólag a Rideg Sándor: Indul a bakterház című regényében szereplő Regős Bendegúzt, a banyát és a kutyát ábrázolja, vajon mit írnak rá?
vox