Két összeillő ember: Németh Szilárd kabátjából bújt elő Borbély Lénárd...
Állítólag a 20. század elején egy egyszerű aszfaltmunkás eladta a Rottenbiller utcát. Amikor lebukott, már messzire járt. Egy cirkuszban lépett fel, mint „búr vezér”. Nem akarom Németh Szilárdot hozzá hasonlítani, de tény, hogy ő is „eladott”‑ nem egy utcát, hanem ‑ egy tervet, a Weiss Manfréd Tervet, a csepeli önkormányzat vezetőinek. Hogy mennyire nem összehasonlítható a két eset, azt az is bizonyítja, hogy Németh nem egy egyszerű aszfaltmunkás, nem egy búr vezér, hanem politikus: országgyűlési képviselő, egyben a hatalmon lévő párt alelnöke. Igaz, pártjának van vezére, de az nem búr. Miért elgondolkodtató mégis a „nagyszabású” terv? Az utca eladását, de a WM tervet sem hagyta jóvá senki, ezért ez csak Németh terve. Nincs mögötte kormány-, illetve csepeli képviselő-testületi döntés. A csepeli önkormányzat fideszes vezetői mégis megették, akarom mondani „megvették”, s a Csepeli Hírmondó szíves-szívós közreműködésével tovább adták a csepelieknek.
A plusz 32 millió forinttal kistafírozott CSH ötödik hete közli a részleteket, dicsőítve Németh Szilárdot. Most, a kb. kétszáz milliárdosra megálmodott terv 5. részéhez (Összetartozunk!; Csepeli Hírmondó, idei 10. sz., 12-13. oldal) van néhány megjegyzésem:
> „Összetartozunk!” Igen, a csepeliek összetartoznak, de Németh Szilárd 2010-es hatalomra kerülése óta rendkívül sokat tett az összetartozás ellen. Valószínűleg ezért is bukott meg a 2014-es országgyűlési képviselő választáson, s az ismétlésre jó esélyei vannak április 8-án.
> „Újjáélesztjük a nagy múltú Csepeli Munkásotthont”. Az intézmény él és működik. Nem újjáéleszteni, támogatni kell. A Weiss Manfréd Terv nagy kombinátora, Németh Szilárd viszont 2011-ben megszűntette az intézmény támogatását, majd megtett minden kulturális, politikai, jogi lépést a Munkásotthon megszerzésére, az ott folyó hagyományőrző munka ellehetetlenítésére. Sikertelenül. Elfogadtatta a parlamentben a lex Munkásotthont. Bírósághoz fordult az ügyben. Közben elintézte, hogy a kultúrház a törvényesen járó állami támogatást se kapja meg. Ha tönkremegy, vélte, akkor talán könnyebben szerezheti meg. Célját azóta sem érte el, de nehéz anyagi helyzetbe hozta az intézményt. Most újjászületésről, felújításról ír a tervben, miközben, több vesztett per ellenére, jelenleg is perrel akarja önkormányzati irányítás alá vonni az intézményt.
> „Háros és Ófalu is új esélyt kap”. Lassan nyolc éves ígéret. Még a 2010. szeptember 17-én megjelent Csepel újság közölte a Fidesz-KDNP önkormányzati programját, amelyben ez szerepelt: „Hárost belterületbe kell vonni!” Azóta sem lett az ígéret megvalósítva, pedig 2014-ben is megígérte Németh Szilárd. Most ismét megígéri, de ahhoz, hogy a hárosiak régóta jogos igénye teljesüljön, először is meg kellene beszélni az ott élő emberekkel, az érintett civil szervezettel a közös tennivalókat, hogy ők mit szeretnének. Együtt gondolkodni, együttműködni azonban sem Németh Szilárd, sem Borbély Lénárd nem szokott, ígérni viszont tudnak. Különösen választási időszakban. Most azt ígérik, hogy Csepel két elmaradott városrésze „új esélyt kap”. Az esély nem terv, esélyből nem lesznek új városrészek. Szakmailag átgondolatlan, nyolc éves ígéretekből meg pláne.
> „Rendbe hozzuk...; Felújítjuk…; Felépítjük…” a református, belvárosi templomokat, az új zsinagógát. Nem hiszem, hogy mindez csak önkormányzati feladat lenne, szüksége van az egyházi közösségek saját forrására és híveik hozzájárulására is. Arról nem is besszélve, hogy 2016-ban 118 milliárd, 2017 végén pedig további 80 milliárd állami támogatást kaptak az egyházak.
Az 5. rész végén Borbély Lénárd kezet fog Németh Szilárddal: „Köszönjük Németh Szilárd képviselő úrnak …” Mindez magáért beszél. A két fideszes egymás kezét szorongatja a csepeliek közpénzéből fenntartott fideszes pártlapban közölt képen. A csepeliek meg sehol.
Sem a lapban, sem a tervben, s remélem Németh mögé is csak a kisebbség sorakozik majd fel április 8-án.
Egyébként, mint utólag kiderült, a Rottenbiller utca eladása kamu volt. Sajnos a Weiss Manfréd Terv is az. Csak ez már most kiderült.
vox
