A Csepeli Munkásotthon jövőjéről rendezett  fórumon számos előremutató javaslat hangzott el arról,  mit lehetne tenni azért, hogy  a jelenlegi városvezetés nyolc éve tartó anyagi ellehetetlenítési törekvése ellenére az évszázados   intézmény az áldozatkész munkatársaival együtt tovább szolgálja a csepelieket. Erről ír részletes tudósításában a 21ora.hu című csepeli hírportál.

A legendás Munkásotthon helyzetének korábbi bemutatása után a 21ora.hu  a részvevők által megfogalmazott javaslatokat tárta az érdeklődők elé.

“Ki akarnak minket véreztetni.”

Ezt még a Munkásotthon igazgatója közölte, akiről egyébként azt kell tudni, hogy 17 éve dolgozik az intézményben, a 2010 óta bekövetkezett drámai létszámcsökkenés miatt az intézmény szakmai igazgatása mellett már jó ideje a gazdasági igazgatást is ő látja el, sőt ha kell, takarítja is a házat. Mindezt a korábbi fizetése feléért, mivel ugyanis a szabadidejének nagy része mellett erről is lemondott már, csak hogy életben maradjanak.

Takács Mónika azt mondta,

próbálják a civil lakosság felé fordulva, a csepeli kultúra, és általában a művelődés iránt fogékony emberek segítségére támaszkodva összegyűjteni a hiányzó működési forrásokat, ám az az igazság, “nem igazán tudjuk, hogy kell ezt csinálni.” Ők ugyanis a közművelődéshez értenek, nem a pénzcsinálásoz – ismerte el.

“Erzsébeti” segítség

Egy támogatói egyesületet, vagy társaságot kéne létrehozni a Munkásotthon támogatására a hallgatóság részéről elsőként szót kérő Tarjányi László szerint, aki úgy véli, nem is feltétlenül kellene ennek hivatalos egyesületi keretek között működnie, elég lenne akár egy Facebook-csoport, illetve a támogatások pontos vezetése és elszámolása.

Szerinte ha csak 3000 csepelit rá lehetne venni, hogy a kormánytól ajándékba kapott Erzsébet utalvány 10 ezer forintos értékétnek megfelelő összeget ajánlja fel, máris 30 millióval beljebb lenne a ház. (Megközelítőleg amúgy kb. ennyi állami támogatásra lenne jogosult a Munkásotthon évente.)

Mentés másként

Horváth Gyula DK-s önkormányzati képviselő részben erre reagálva annak adott hangot, hogy bár a gyűjtés rövid távon, mentőakcióként akár sikeres is lehet, a csepeli lakosság hosszú távon nem fogja tudni eltartani a Munkásotthont, azaz a kerületnek kellene felkarolni azt.

Kiss B. Mihály három javaslatot tett: egyrészt a már említett támogatói társaság létrehozását, ami akár egyszerűen a “Munkásotthon barátai” néven is futhatna, másrészt bízik abban, hogy a kerület két, nem fideszes országygyűlési képviselője, Bangóné Borbély Ildikó és Szabó Szabolcs közösen segíthet, harmadrészt bízik benne, hogy a jövőre esedékes önkormányzati választás után olyan képviselő-testület alakul Csepelen, amely magáénak érzi majd a Munkásotthon ügyét.

Gyűjtés másként

A következő hozzászóló egy idősebb hölgy volt, akiről kiderül, hogy az itteni nyugdíjasklub tagja. Igazából ő javaslatot nem fogalmazott meg, elárulta viszont, hogy az utóbbi években számos, egyszer olvasott könyvét ajánlotta fel a Munkásotthon könyvtárának, hogy ezzel is bővüljön a csepeli gyűjtemény, ami pénz hiányában évek óta sajnos nem tud új kötetekkel gyarapodni.

Bangóné az otthonban bérel irodát

Tapssal fogadta a mintegy 50 fős hallgatóság, amikor a csepeli szocialisták újdonsült elnökasszonya ezen a fórumon is bejelentette, ő a maga részéről közvetenül azzal járul hozzá az intézmény fennmaradásához, hogy a Munkásotthonban fog irodát béreltetni magának az Országygyűléssel.

Mint mondta, azt szeretné, ha ezt Szabó Szabolcs is megtenné, akinek egyéniben nyertes országgyűlési képviselőként még több forrás is áll a rendelkezésére ehhez, mint neki.

Forrás: 21ora.hu