Nagy Imre szoborként. Bronzba öntve sem hagyják békén, elszállítják. Újra és újra eltemetnék, de aztán jön az újratemetés...
A vörös terror áldozatainak harmincas években felállított emlékművén, amit a Parlamenthez közeli Vértanúk terén emeltek, 420 áldozat neve szerepelt. Ezt az 1945-ben lebontott emlékművet szándékozik rekonstruálni és felállítani ismét a jelenlegi kormány, miután elszállította onnan Nagy Imre szobrát.
A Tanácsköztársaság bukása után Horthy Miklós tiszti különítményesei felelősségre vonás nélkül gyilkolhattak meg minimum 2000 embert, olyanokat is, akiknek a zsidóságuk volt a „bűnük”. 1920-ban több ezer embert végeztek ki a börtönökben, 73 ezer fő ellen indult eljárás, börtönökben, internálótáborokban 12 ezer embert tartottak fogva. Százezernél többen kényszerültek emigrációba. 1920-ban tiszti különítményesek meggyilkolták Somogyi Béla és Bacsó Béla újságírókat, a fehérterrort a Népszavában bemutató írásaik miatt.
A biatorbágyi viadukt elleni 1932-es robbantás következményeként Fürst Sándort és Sallai Imrét ítélték el és végezték ki a valódi tettes helyett, és a robbantást ürügyként használva statáriális rendelkezéseket adtak ki a kommunisták ellen.
A baloldali ellenzék nem kellő hangsúllyal foglalkozik azzal, hogy
ismét felállítanak egy Horthy-korszakbeli szobrot, az 1913-as, történelmi Magyarország helységneveinek felsorolását is tartalmazó, trianoni emlékművel együtt.
A jelenlegi rezsim megszüntette a köztársaságot, eltávolította Károlyi Mihály szobrát, sorra gyalázta, gyalázza meg a huszadik század antifasisztáit, becsempészett a Szabadság térre egy zavaros szellemiségű emlékművet, eltávolította Lukács György szobrát, a Horthy-korszak egyes eszméivel és díszleteivel rendezi be az országot.
Vég nélkül folytatható a sor, és a baloldali ellenzék mit cselekszik ezalatt? A baloldali politikusok még mindig nem figyelnek oda, és nem keresnek hatásos eszközöket, hogy az újabb és újabb nemzedékek ne ezt az eltorzult történelemszemléletet sajátítsák el, amelyben baloldali érték egy sincs felmutatható!
Most azt kellene megakadályozniuk, hogy a vörös terror áldozatainak emlékművét felállítsa a kormány, a fehérterror áldozatainak emlékműve nélkül. Vagyis azt kellene követelniük: vagy mindkettőt, vagy egyiket sem. Ajánlom elolvasásra az alábbi, Népszavában megjelent írásokat is: Élet baloldali hősök nélkül (Böcskei Balázs és Barkóczi Balázs), Szépség és forradalom (Hegyi Gyula).
Fehér András (Népszava)
