A csepeli megkukult gombnyomó brigádnak (a Fidesz-frakciónak) ma legalább tizenötször kell az ujját használni, aztán jöhet a jól megérdemelt pihenés. De kik lesznek a csepeli rabszolgahajcsárok?
Idei utolsó ülését tarja ma délelőtt, kilenc órakor a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. A meghívóban, szerda este 15 napirend szerepelt. Az üléssel, illetve az előterjesztésekkel kapcsolatban az alábbi, közérdeklődésre számot tartható kérdéseink vannak, amelyekre – reméljük –, válaszokat is kapunk a testülettől, illetve az önkormányzat vezetőitől.
Kérdéseink ismertetése előtt fontosnak tartjuk ismét vitatni a november 22-i közmeghallgatás időpontjára kitűzött képviselő-testületi ülés előkészítésének jogszerűségét, amelyet blogunk egyik írása felvetett, és amelyre eddig nem érkezett semmilyen válasz. Miért nem?
(https://csepeliek.blog.hu/2018/11/25/kozmegcsufolas_kozmeghallgatas_helyett#more14390136)
További kérdéseink:
Napirend-tervezet 2. pontja: (239. sz. előterjesztés)
Rendelettervezet XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a 2018. évi költségvetéséről szóló 3/2018. (II.28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester
Kérdéseink:
1) A rendelettervezetből kiderül, hogy az idei évre tervezett felhalmozási kiadásokból még 15 százalék sem került felhasználásra. Miért? Lehet, hogy 2019-ben, az önkormányzati választások előtti kampányban, minden héten lesz egy átadás?
2) Egy éve a tervezett költségvetési hiány még 8,2 mdFt, amely mára már 9 mdFt-ra nőtt, igaz „eltüntetésének” egyik módja, az előző éves költségvetési maradvány is magasabb, 3,6 mdFt, mint az előző évi maradványösszeg volt. A vezetés folyamatos költségvetési trükkje tehát, a túltervezés, aminek semmi köze a Borbély Lénárd polgármester által állandóan emlegetett, tudatos, tervszerű pénzügyi gazdálkodáshoz. Mi lesz, ha a fejlesztési feladatokra szánt összegek valóban felhasználásra kerülnek, s „elfogy” a maradvány, illetve ha az állam nem tudja milliárdokkal kisegíteni az önkormányzatot?
3) A fentiekből következik, hogy idén is elmaradtak egyes fejlesztések, felújítások. Miért, ki a felelős az elmaradásokért?
4) Ebben az évben is nőtt, 25,7 %-kal, a nem önkormányzati szervezetek működési támogatása. Így a sportgyesületek működéséhez 128 milliót, sportfejlesztésekre pedig majd 220 milliót fordít idén az önkormányzat, miközben a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat önkormányzati támogatására, illetve szociális juttatásokra ennél jóval kevesebb jut. Ezek szerint a sportági (labdarúgás, kézilabda) fejlesztések fontosabbak, mint a járóbetegellátás, vagy a szociális juttatások, amelyek egyébként önkormányzati feladatok?
5) Az utóbbi években egyre többe kerül az önkormányzat működtetése, az egész rendszer fenntartása. Mit kívánnak tenni az olcsóbb működtetés érdekében?
Napirend-tervezet 9. pontja: (248. sz. előterjesztés)
Javaslat prevenciós és egészségmegőrző programok támogatására
Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester
Javasolt kérdések:
1) A javaslatot a Polgármesteri Hivatal ágazatvezetője, s nem dr. Juhász György, a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat ((közismert nevén az SZTK) igazgató/főorvosa készítette, ráadásul Juhász úr szakmai véleményét sem tartalmazza Borbély Lénárd javaslata. Miért? Csak nem lett kegyvesztett az igazgató/főorvos úr, vagy nem merték rábízni a javaslat szakmai indoklását sem, netán ezzel is bizonyítani kell, a választások előtt, Borbély Lénárd hozzáértését, érzékenységét a lakosság egészségügyi helyzetével kapcsolatos kérdésekben?
2) Az előterjesztésből nem derül ki, hogy az egyébként is csökkenő létszámú, többször átszervezett egészségügyi szolgálatban megvannak-e a feltételek a javaslat megvalósításához?
3) A polgármester úr csak a pénzügyi bizottságnak javasolta előterjesztését megtárgyalni, az illetékes „szakbizottság”, a Szociális, Egészségügyi és Fogyatékosügyi Bizottság véleményére nem kíváncsi. Miért nem?
Miként korábban beszámoltunk róla, a 21ora.hu csepeli hírportál értesülése szerint a mai képviselő-testületi ülésre javaslatot nyújtott be Szenteczky János, az MSZP csepeli frakcióvezetője. Az előterjesztés lényege: az éves túlmunkát akár 400 óráig felemelő fideszes “rabszolgatörvény”ellen a szocialisták helyben úgy védekeznének, hogy rendeletben írnák elő a kerületi önkormányzati tulajdonú társaságoknak, mennyi túlórát rendelhetnek el a dolgozóiknak.
A csepeli MSZP-sek 250 órában maximalizálnák ezeknél a cégeknél az éves túlórakeretet, vagyis lényegében kivonnák a Fidesz által a parlamentben elfogadott jogszabály hatálya alól az érintett csepelieket 2019. január elsejétől. Mint megjegyzik, a csepeli önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok több mint száz főt foglalkoztatnak.
Ennek az előterjesztésnek azonban nyomát sem láttuk tegnap estig a Borbély Lénárd polgármester által aláírt napirend-tervezetben. Ez vajon azt jelenti, hogy a polgármester hozzájárul a csepeli rabszolga század megalakításához? Ha igen, akkor kik lesznek a rabszolgahajcsárok?
V.A.
