Felrobbant az árampiac, a drágulás már az év elején elindult. A vállalkozók azon dühöngenek, hogy nemrégen éppen a kormány ígérte, hogy az „államosítással” megnyílik annak a lehetősége, hogy a vállalkozói szférában is csökkenjen a rezsi, legalább 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákról beszéltek. Ehelyett kapják a nyakukba a 60 százalékkal magasabb áramdíjat.

Rezsiígéretek

Az idén létrejövő állami szolgáltatóval a szabadpiacon is letörné az energiaárakat a Fidesz, hogy a vállalkozásokra is kiterjedhessen az akár 10 százalék közeli rezsicsökkentés

– erről Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő beszélt még három és fél évvel ezelőtt. A politikus 2015. január elején tartott tájékoztatóján azzal érvelt, hogy

akkor pörög a gazdaság, ha a vállalkozások olcsóbban jutnak energiához.

A megoldáshoz vezető utat is felvázolta a rezsibiztosként elhíresült politikus. Szeretnék a "kötött piac", a háztartásoknak biztosított egyetemes energiaszolgáltatás után a szabadpiacra is kiterjeszteni a rezsicsökkentést, a szabadpiaci árakat pedig az idén létrejövő állami szolgáltatóval törnék le. Ez úgy sikerülhet, ha az állami szolgáltató kisebb apparátussal, kisebb vízfejjel működik, a keletkezett hasznot pedig visszaforgatja a szolgáltatás minőségének, olcsóbbá tételének a megteremtésébe. Erre a rezsicsökkentésre tett utalásokat Orbán Viktor is 2013-ban, amikor az egyik akkori EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy állami eszközökkel fogják csökkenteni az energia árát a vállalkozások számára is.

Most ezeket az ígéreteket emlegetik a cégvezetők, akik az idei számla másfélszeresét, vagy annál többet is fizethetnek az áramért a Nemzeti Közművek Áramszolgáltatónál (NKM). A G7 riportja alapján úgy tűnik, hogy az áramszolgáltatóknál nem ment olyan jól a bekebelezés. Az eddigi egyetlen magyar szerzemény a korábban a francia EDF tulajdonában lévő Démász, ezt 121 milliárd forintért vásárolta meg az állam. Ezzel megszerezte a cég 775 ezer ügyfelét és a 32 ezer kilométernyi hálózatát is. 2017. október végén az NKM átvette a Magyar Telekom ügyfeleit is, de ez csak egy szűk kört, mindössze 60 ezer fogyasztót érintett.

Nem olcsóbb az állami

Az állami szolgáltató a szabadpiacon is ad el áramot, a vállalkozások zöme az egyetemes szolgáltatásba nem fér bele (ez csatlakozási teljesítményhez kötött). A kisebb cégek közül többen ragadtak az NKM Áramszolgáltatónál, már szokásból is, mivel korábban az állam által megvásárolt Démásszal volt szerződésük. így az is igaz, hogy köthettek volna más szolgáltatóval is szerződést, olcsóbban. De nem sokkal. Kecskeméti Gábor, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének árampiaci szakértője szerint az NKM Áramszolgáltatóval megkötött 24-25 forintos ár alá csak nem sokkal, 2-3 forinttal lehetne menni.

Azért az mégis furcsa, hogy pont az állami szolgáltató, amelynek létrejöttével ígérték be a rezsicsökkentést a vállalkozói szférának, drágább, mint a többi magánszolgáltató. Az egyetemes szolgáltatók közül pont az állami, amely a legdrágábban szerzi be az áramot: az idei év első három negyedéves átlagáránál 2,7 százalékkal vette olcsóbban az áramot az Elmű, az EON 1,1 százalékkal, az NKM Áramszolgáltató pedig 3,8 százalékkal ment annak fölé. Az átlagár 16, 17 forint volt. A vállalkozók az állami cégtől jövőre 24-25 forint közötti áron kapják az áramot.

A pékek még megúszták, a villamos viszont jóval többért gurul

Megkerestünk pékeket, mivel a sütödéket vastagon érintheti az áremelkedés, de többektől úgy tudjuk, hogy a Pékszövetségnek adtak megbízást, így ők közösen szerzik be az áramot, és nem tudnak ilyen drágulásról.

A Pékszövetség honlapján valóban az áll, hogy 10-15 százalékos kedvezményt tudnak elérni a csoportos beszerzésnek köszönhetően.

Cégek, önkormányzatok közbeszerzéseit látva pedig kiderül, hogy az olcsóbb áramot nem az állami szolgáltató tudta ajánlani.

A drágulás persze sújtja azokat is, akik nem az NKM Áramszolgáltatóval kötöttek szerződést a jövő évre, például, a szegedi önkormányzat villamosenergia-beszerzése idén 10-15 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az önkormányzat több intézmény ellátásra írta ki a közbeszerzést, közülük a tömegközlekedést bonyolító Szegedi Közlekedési Társaság a legnagyobb áramzabáló. Az SZKT idén október végéig még a francia kézen levő Démásszal állt szerződésben, tőlük még korábbi áron, 15,88 forintért vásárolták az áramot. A most kiírt közbeszerzésen az egyik magáncég adta a legjobb ajánlatot, de így is 23,25 forintra nőtt a kW-kénti ár, ami az átlagos 200 millió forintos költségeket 80 millió forinttal fogja meghaladni. Magyarul: harmadával többet fog fizetni a cég jövőre.

Az árampiaci árak magasak, 2011 után ismét elindult az emelkedés, amit még az állami cég sem tud elkerülni. Viszont úgy tűnik, hogy az állami egyetemes szolgáltató szedi be legdrágábban (átlagár fölött 3,8 százalékkal) az áramot, amit aztán a rögzített, hatósági áron tovább ad a lakosoknak. A vállalkozók ezért úgy érzik, hogy ezt az egyre növekvő különbözetet rajtuk verik le.

Forrás: HVG.HU