CSEPELIEK ÚJSÁGA

Hírek, tudósítások, tények, vélemények

Az ellentmondások napja után 63 évvel a sárgán villogó lámpánál

2019. október 31. 03:21 - csú

putyin-konvoj-2-2019-10-30.jpgOktóber harmincadika kiemelkedően ellentmondásos napja 1956-nak. Népharag, gyilkos indulat, és szinte ugyanakkor jobbnak remélt idők meghirdetett kezdete, ami aztán hamvába holt. Aki '56-ban még csak tízéves volt, és töltényhüvelyt gyűjtött az elhagyott barikádon, az '89 októberében ereje teljében levő negyvenesként felszabadultan harsogta, hogy ruszkik, haza. Tegnap pedig bizonytalan nyugdíjasként ácsorgott a sárga villogóra állított közlekedési lámpánál, és várta, hogy húzzon már el az a Putyin-konvoj

Hatvanhárom évvel ezelőtt, 1956. október 30-án délután Nagy Imre rádióbeszédben közölte: a mind szélesebben kibontakozó forradalom, a demokratikus erők hatalmas megmozdulása válaszút elé állította Magyarországot. Az addigi kommunista politikus megvitatta a dolgot saját lelkiismeretével, és bejelentette a pártállam, az egypártrendszer megszűnését, a szabad választások előkészítését. A folytatást ismerjük, az út innentől kezdve mondhatni nyílegyenes volt Nagy Imre számára az akasztófa felé.

parthaz_martir_emlekmu_koztarsasag_ter.PNGUgyanezen a napon, még délelőtt a Köztársaság téren lezajlott a pártház ostroma, aminek a végén magukat forradalmároknak nevező fegyveresek elkövették azt a brutális vérengzést, amit aztán a Kádár-rendszer történelemmagyarázói annak bizonyítékaként igyekeztek felmutatni, hogy Magyarországon nem forradalom, hanem ellenforradalom volt.

Október harmincadika tehát – hogy úgy mondjam – kiemelkedően ellentmondásos napja 1956-nak. Népharag, gyilkos indulat, és szinte ugyanakkor jobbnak remélt idők meghirdetett kezdete, ami aztán hamvába holt. Nem csak Nagy Imrének, hanem sokaknak ez a nap volt a döntés napja, amikor elindultak teherautón – például Józsefváros mélyéről –, hogy meg se álljanak Kaliforniáig.

Aki '56-ban még csak tízéves volt, és töltényhüvelyt gyűjtött az elhagyott barikádon, az '89 októberében ereje teljében levő negyvenesként felszabadultan harsogta, hogy ruszkik, haza. Tegnap pedig bizonytalan nyugdíjasként ácsorgott a sárga villogóra állított közlekedési lámpánál, és várta, hogy húzzon már el az a konvoj.

Idővel az ember megértőbbé válik.

Kárpáti János (Klubrádió)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csepeliek.blog.hu/api/trackback/id/tr8615274114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása