"Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?" Vörösmarty Mihály idézett sorait a Zalán futásából, sajnos folytathatnánk is, ha a Szász Károlynak azokat a szívszorító fotóit nézzük, amelyek a Csepeli vagyok című Facebook oldalon jelentek meg
A fotós jól tudja, egy jól elkapott pillanat, egy kép többet mond 10-20 oldal szövegnél. A volt Csepel Vas- és Fémművek főbejáratánál exponált Szász Károly-fotók ilyenek. Néhány soros kommentárjában a fotós ezt írta:
Csepel, Weiss Manfréd Gyártelep I. kapu .Csendélet, - Karácsony előtt. Mindez pár száz méterre a Szent Imre tértől , az Önkormányzattól ....!
Amíg egész nyáron csak a buja cserjék zöldelltek a rozsdás kandeláber tövében - addig népiképpen takarva volt a rengeteg szemét , mely gondolom,
nem pár nap alatt halmozódott föl
...Most lehullottak a levelek , látszik a "meztelen valóság !
... Szomorú vagyok ...Gondolom a gyár egykori dolgozói is -ha látnák mivé lett nagy múltú munkahelyükből ...
Mi csak Vörösmarty sorit tehetjük hozzá ezekhez a képekhez:
Rajtad sürü fellegek, és a
Bús feledékenység koszorútlan alakja lebegnek.
Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén,
A riadó vak mélységet fölverje szavával
Forrás: Csepeli vagyok Facebook oldal
