A készülő koronavírus-vakciná(k)ról kérdezték aKlubrádióban Ferenci Tamás orvosbiolgóiai mérnököt, biostatisztikust, aki elmondta: tavasszal hűtötte a kedélyeket, most egy picit optimistább, mert jó hírek jönnek, de még mindig úgy látja, hogy mire megkapjuk a vakcinát és megoldódik a helyzet, az nem most lesz. Arról is beszélt, hogy ha minden korlátozás szuperül beválik, akkor is kell még két-három hét, december eleje lesz, mire ez meglátszik az adatokon.

Mikorra készül el?

 Ferenci Tamás felidézte:

tavasszal a Klubrádióban nyilatkozva is hűtőtte a kedélyeket; akkor voltak olyan felvetések, hogy őszre már lesz vakcina. Most már egy picit optimistább, úgy gondolja, hogy tavaszra kiderülhet, hogy van-e működőképes vakcina. Több gyógyszercég készítménye már az úgynevezett harmadik fázisban van, több tízezer résztvevős vizsgálatokat kell végrehajtani, ennek az időközi eredményei vannak meg egy-két esetben, például a Pfizernél. Mindezt kiértékelik, ha ennek a végére érnek, a törzskönyv és az engedélyezés a második lépés, a harmadik pedig, hogy le kell gyártani óriási mennyiségben, el is kell juttatni az emberekhez, ami nem könnyű logisztikai probléma. Biztató fejlemények vannak (utalt itt az említett cég jelenlegi adatok szerint 90 százalékos hatékonyságú készítményére is), de az nem mostanában lesz, hogy megkapjuk a vakcinát és megoldódik a vírushelyzet – tette hozzá.

Mi a helyzet a mellékhatásokkal?

Úgy fogalmazott:

az orvoslásban a biztos és a kizárt szó nem létezik, azt tudják megmondani a folyamat végén, hogy igen nagyon biztonsággal kizárható, hogy olyan mellékhatást okozzon a vakcina, amely megkérdőjelezi a használatának jogosságát – Az Óbudai Egyetem docense hozzátette: ez mindig kockázat-haszon mérlegelés, a beoltásnak biztosan lesz valamilyen kockázata, az kijelenthető, hogy nem nulla lesz, de az oltatlanságnak is van, ezt nem is kell magyarázni, látva akár a magyar adatokat.

Mennyire lesz hatásos és meddig?

Sokkal nagyobb vizsgálatokat terveztek, mint korábban, ezért a hatásosságot már jobban fogják tudni a vizsgálatok végeztével; hogy mely csoportokban (például az időseknél, a fiataloknál vagy valamilyen más betegségekkel rendelkezőknél) milyen hatása lesz, azt már kevésbé, és hogy időben meddig tart ez a hatás és mennyire erős, ezt leginkább csak úgy lehet megtudni, hogy beoltanak embereket, és megvárják, amíg eltelik az adott idő.

Előrejelzések, korlátozások

Az általános jótanács, hogy minél biztosabbat mond valaki, annál inkább legyenek óvatosak. De bizonyos tendenciákat lehet látni. Forgatókönyv-elemzéseknek van értelme, például, ha a kontaktusok száma adott mértékben csökken a korlátozások hatására, az elég lesz-e ahhoz, hogy megfogja a járvány terjedését. De a rendszernek van tehetetlensége, tehát ha minden intézkedés szuperül beválik, akkor is két-három hét múlva, december elején fog látszódni. Ferenci Tamás hozzátette: ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy hány százalékkal kevesebb kontaktus lesz, ha nem nyolctól, hanem éjféltől vezetik be a kijárási korlátozást. Menet közben tanul mindenki, ami a politikusoknak is nehéz helyzet, mert úgy dönteniük, hogy nem ismernek minden tényezőt, de muszáj valamit lépniük az elérhető legjobb információk alapján.

A fertőzés szempontjából kritikus tényező a zárt tér, a zsúfoltság, a hosszú idő és az, akivel egyébként nem találkoznánk, és a legkritikusabb ezek mindenféle kombinációja.