Marcsika, te már nagy kislány vagy, bepötyögheted az email-címet a tabletba, Panni, te meg írhatod a titkos jelszót, úgy, sok kicsi csillag. Olyan ez, mintha négyünknek egy páncélszekrénye lenne négy lakattal, és mindannyiunknak csak egy kulcsa. Együtt kell lennünk ahhoz, hogy ki tudjuk nyitni. Ez a jó ezekben a délutánokban. Apa hozza a süteményt, anya a limonádét meg a tabletet, Marcsi a felhasználónevet, Panni a csillagocskákat. Anya előre nyilatkozott arról, hogy az adatok megnézésére „a gyermekek védelmének biztosítása” miatt van szüksége. Enter, vedd ki a Caps Lockot, jó, és máris nyitva van az Ügyfélkapu, apa átbújik rajta, megkeresi az Elkövetői nyilvántartást, mert az hosszú szó, és mégsem várhatjuk el, hogy két ilyen kislány egyből megtalálja. Amíg megnyílik, vegyük át még egyszer: kik azok a pedofilok? Igen, cukrosbácsik, de az már régen volt. Ők még az én gyerekkoromban ígértek cukrot, azért ha..., hogy is mondjam? Ha hagytam volna megölelni magam úgy, mintha a rokonom lett volna. A mamám elmagyarázta, hogy idegenektől sosem hagyhatom megölelni magam. A nagybácsim az más, neki persze lehetett, mert rokon, csak nem szerettem, mert a borostás képét mindig hozzásikálta az arcomhoz. Mondtam, hogy a Bandi bácsi nagyon szúr, de a mamám azt mondta, hogy nagybácsi szúrhat, abban nincsen semmi.
Akkor most apa frissít, és megnézzük együtt, vannak-e veszélyes bácsik a környékünkön. Nézzétek csak,
ott van egy új arc, de hálistennek nem mifelénk. Csak nem fog átvillamosozni a városon! Persze nem kizárt. Akik errefelé élnek, abból van ez a kettő. Ha meglátnátok, fel kell ismernetek. Honnan fogjátok megismerni? Jó, hát sok kopasz van, apa is az, mégsem veszélyes bácsi. Vékony szemüvegkerete van, ez jó, de mi van, ha leveszi? Azért ülünk össze ilyenkor, hogy megelőzzük a bajt, és megtanuljátok ezeket a bácsikat felismerni. Ha bármikor meglátnátok bármelyiket, akkor szóltok az iskolában, vagy nekünk. Most képzeljétek el ezeket a bácsikat másik hajjal, vagy napszemüvegben. Mert lehet, hogy befestik a hajukat, és akkor már nem így néznek ki. Apa ezentúl a tornáról is kocsival hoz benneteket haza, ugye apa? Értem, hogy közel van a torna, de sötétben ezeket nem lehet felismerni, hiába tanuljátok meg őket.
Nem, Panni rosszul látod, a Guszti bácsi nem hasonlít egyikre sem, mert ő családtag. Csak azért ölel meg mindig, mert szeret téged, és mert az Eta néni férje. Jaj, ne mondj ilyet! Miért kéne félni tőle, ha beleültet az ölébe és höcögtet? A pedofil nem kedvesen játszik veled, nem hoz neked kiszínezőt, nem apa üzlettársa, hanem bűnöző. A Guszti bácsiékkal együtt megyünk nyaralni. Kit érdekel most, hogy felveszel-e bikinit a tengerparton? Nem is értem: hogy jön ez most Guszti bácsihoz? Apa, az lesz a legjobb, ha most kilépünk a nyilvántartásból, és majd holnap folytatjuk megint, hátha tesznek fel új fotókat. Lányok, mehettek házit írni, Panni, gyakorold a zongoraleckét. Tényleg, ne hívjuk át a Gusztiékat vacsorára? Vettem szűzérméket.
SÁNDOR ERZSI (Népszava)
