Országszerte és Csepelen is a hetvenes években addig soha nem látott tempóban készültek el az új gyári (Csepel Művek, Posztógyár, Papírgyár, stb) és a tanácsi, szövetkezeti lakások. Fiatalok százai, ezrei költöztek be a 4 vagy 10 emeletes házakba. Lakásszentelőt lakásszentelő követett. Sűrű volt a program.  Poptarisznya, beatkorszak, hosszú haj és trapézfarmer, és persze hajnalig tartó házibuliktól voltak hangosak a  csepeli lakótelepek is. 

Aranykorukat élték a házibulik. Itt persze nem voltak szabályok, senki nem szólt ránk, legfeljebb a házigazda penderített ki, ha nem bírtunk magunkkal. De lehetett ismerkedni, flörtölni, a jó zenére lassúzva összebújni és eltűnni a lakás egyik rejtett zugában.

Fotók a  házibulik fénykorából:

Forrás: Fortepan