Csak ne ez legyen a vége! A kilakoltatás...
Duplájára nőtt a nemteljesítő személyihitel-állomány az általános moratórium tavaly novemberi kivezetése óta. Azaz: immár tízből egy személyi kölcsönt nem törlesztenek. A lakáshitelesek szintén dupláztak, de ők eleve fegyelmezettebbek: most százból hárman nem fizetnek. A késedelmesen törlesztők száma szintén megugrott év végén: majdnem kétharmaduk frissen került ki a moratóriumból, s ebben is élen járnak a személyi hitelesek.
Az általános moratórium beszüntetése nem volt tehát éppen zökkenőmentes. Bár inkább az megy csodaszámba, hogy másfél év kihagyás után csak ennyien késlekednek. Ennyi idő alatt ugyanis bőven el lehet szokni a nagyobb összegek rendszeres fizetésétől, még ha volna is rá keret. A részletekre szánt pénz máshová vándorol, pláne, hogy szinte már napról napra drágul az élet. Az ugyanakkor a
jegybanki statisztikából nem derül ki, hogy a törlesztések elmaradását anyagi nehézségek okozzák-e, vagy valami más. Sőt, ez valójában a moratórium eddigi bő két éve alatt sem derült ki.
A koronavírus magyarországi felbukkanásakor a kormány egyik első intézkedése volt az általános hitelmoratórium kihirdetése. Az összes adósnak járt a segítség, ha szüksége volt rá, ha nem. A törlesztőrészletek beszedését kötelező volt leállítaniuk a bankoknak 2020. március 17-én. Aki valami sajátos indíttatásból mégis fizetni szeretett volna, annak külön kellett ezt kérvényeznie. Eredetileg csak 2020-ra szólt volna a haladék, ám a választások közeledtével a kormány nem merte elengedni a láthatóan népszerű és neki semmibe sem kerülő moratóriumot. Inkább folyamatosan hosszabbítgatott, ügyelve arra, hogy az újabb laufot mindig az utolsó pillanatban, egyfajta kormányzati kegyként jelentse be. Bő másfél év telt el úgy, hogy több mint egymillió lakossági kölcsönt nem törlesztettek. Hiába lehetett volna bármikor kilépni a moratóriumból, hiába buzdítottak erre a bankok és a jegybank is, jelezve, hogy aki marad, az sokkal többet fizet a végén. A többség maradt.
Közben időnként megjelentek olyan statisztikák, miszerint a moratóriumosok többsége vígan tudná fizetni a hitelét, viszont csak akkor tenne így, ha muszáj lenne. Ez is süket fülekre talált, a fizetési problémák valós mértékét pedig elfedte a moratórium homálya. Hogy talán túlzott volt a segítség, azt mégis jelzi, hogy a legutóbbi "célzott" hosszabbításkor már hiába hagyták nyitva a kiskaput lényegében mindenkinek, ötödére esett vissza a moratóriumosok száma. Ekkor ugyanis már kérni kellett a segítséget. Ezt pedig csak 200 ezer lakossági adós és 3 ezer cég tette meg novemberig. Ők a jegybank értékelése szerint az átlagosnál kockázatosabb adósok. Jelentős részben változó kamatozású hitelük van, amelyet még az adósságfék-szabályok bevezetése előtt vettek fel. A kamatstop viszont jelen állás szerint június 30-án, a moratóriummal együtt véget ér. Előbbit minden bizonnyal hosszabbítják, utóbbi folytatásáról egyelőre nincs szó. A kormányzati kegyet természetesen csak az utolsó pillanatban jelentik majd be. Akik erre várnak, most is késni fognak a törlesztéssel.
Forrás: Varga Dóra (Népszava)
