„Ezt a munkát csak gyűlölni vagy szeretni lehet. De ha egyszer valaki megszerette, az sohase gyűlöli meg” (Siemens–Martin-acélgyártás betétanyag adagolása)
Ma már a martinüzem hűlt helyét is nehezen találná meg, aki azt keresi a volt Csepeli Acélmű, a későbbi Vasmű, az egykori Csepel Művek kerítésén belül.
Negyvenöt éve, amikor a Képes Újság riportere beszélt az onnan kikerülő termékekről, egészen más volt még a helyzet: „Kell a martinacél, az elektroacél, a vasöntvény, az acélöntvény, a kovácsolt és sajtolt acéltermékek. A MÁV valósággal sír és rimánkodik sínekért, alátétekért, hevederekért, tartó-, rúd- és idomacélokért. Az építőipar szinte ’eszi’, az acélhuzalt, a gázosok, a vizesek és a csatornások pedig a csöveket, csapokat…” -közölte a riporter, majd többek között ezt írta:
„A ’leggazdagabb’ magyar kohász, Angeli István Csepelen dolgozik. Tizenkét gyermek apja, tíz fia és két lánya van, így fogalmaz:
— Ezt a munkát csak gyűlölni vagy szeretni lehet. De ha egyszer valaki megszerette, az sohase gyűlöli meg . . .
Mr. Somogyi Károly, azaz Charles Somogyi, a cincinnati szerszámgépgyár főmérnöke öt évtizeddel ezelőtt a munkanélküliség elől menekült Amerikába. A gyárban több ezer magyar dolgozik. Az öntőkről így beszélt:
— A magyar öntőnek nincs párja. Nem tudom, itthon hogy állnak, de én csak jót szólhatok!
Valóban érdemes szemügyre venni, hogyan is állunk itthon.
A kohászatban dolgozott 1960-ban az összes ipari munkásság 6,5 százaléka. Ma (1977-ben) ez a szám: 5,9 százalék. Egészen pontosan: 77 ezer 484 ember. Közülük 35 ezer 766 szakmunkás.
Aki járt Dunaújvárosban, Diósgyőrben, Ózdon, és Csepelen az tudja, hogy milyen gigászi munka folyik ezekben a gyáróriásokban. Évről évre kevesebb létszámmal adnak évről évre többet. Mert a különböző iparágak egyre többet kérnek, követelnek.
Kell a martinacél, az elektroacél, a vasöntvény, az acélöntvény, a kovácsolt és sajtolt acéltermékek. A MÁV valósággal sír és rimánkodik sínekért, alátétekért, hevederekért, tartó-, rúd- és idomacélokért. Az építőipar szinte „eszi", az acélhuzalt, a gázosok, a vizesek és a csatornások pedig a csöveket, csapokat.
Az öntők és kohászok nem sírnak, hanem tesznek…
A kohóban 1200 fokon színezi magát bíboraranyra a vas. Amíg csapolnak Bogdán Sándort nézem. Hajlott hátú óriás. Harminc évét öntötte eddig vasba.
Forrás: Németh Sándor (Képes Újság 1977. Vasöntők című riportja)
Fotó: Dolezsál László