A hazugság elveszíti hazugság jellegét, normává válik, amolyan „alternatív ténnyé” meg „innovatív politikai kommunikációs technikává” lesz, beszivárog a társadalom minden eresztékébe

Tudta? Civilek herdálták el a Norvég Alap pénzét. Szilvásy György titkosszolgálati miniszter a titkosszolgálat korábbi vezetőivel összeesküdve megpróbálta átjátszani a teljes magyar energiaszektort. Karácsony Gergely főpolgármester meg eladta volna a városházát. Ami persze mind smafu ahhoz képest, hogy a Soros-hálózat irányítja az EU-t.

Nos, ha tudta, hát mindezt rosszul tudta. Pontosabban egy árva szó sem igaz mindebből, akkor sem, ha hónapokig, évekig ezt tényként harsogta a kormánypropaganda. Ahogy Hadházy Ákos

nem ölte meg a szomszédját, Szabó Tímea sem lett kokainkereskedő vagy Vona Gábor ajatollah, viszont a „kémper” a „városháza-gate” néven elhíresült műbalhék annyiban súlyosabbak, hogy ezekhez a Fidesz által megszállt magyar nemzetbiztonsági, nyomozó, adó-és vádhatóságok szállították a muníciót.

Csettintésre álltak bele ezekbe az ügyekbe és komolykodó arccal folytattak műnyomozásokat. Elsősorban ezeknek a közszolgát játszó libériás inasoknak köszönhető, hogy Magyarországon is rendszer épült ki az államközpontú hazudozásból.

A Moszkvától Budapestig virágzó szisztéma lényege, hogy az autokratának nem kell strapálnia magát felelős vagy jól kormányzással, csak arra kell figyelnie, hogy a ellenfeleket folyamatosan a lehető legdurvább rágalmakkal lejárassa, mivel így kiválóan meg lehet osztani a társadalmat. A szavazók jó része pedig „nem zörög a haraszt” alapon elfordul az „állandóan balhés” ellenzéki politikustól és inkább passzivitásba menekül a „mocskos politikától”.

A hazugságokkal leszalámizott, demoralizált társadalmat uraló autokrata pedig üzemszerűen nyeri a választásokat és röhögve, mellényzsebből fizeti a propagandasajtó kamu hírei után megítélt kártérítéseket. Azok úgy aránylanak az időközben einstandolt közpénzekhez, mint a csillagközi por a Jupiterhez.

Hiába szállingóznak az időnként mégiscsak rendőrségi határozatokba, bíróságok ítéletekbe foglalt szürke tények, miszerint ordas hazugság volt az egyszemélyi vezető ellenfeleiről terjesztett rágalomhalom. Ahogy most éppen a „városháza ügyről” bizonyosodott be, hogy nem volt ügy - már leszámítva azt, hogy „valakik” titkosszolgálati eszközökkel próbáltak Karácsony Gergely és Bajnai Gordon köré szőni egy álbotrányt.

Csakhogy a politikától elriasztott tömegekhez ez már többnyire nem jut el, a szappanoperákon szocializálódott, propagandával lebutított hívősereg pedig akkorra már amúgy is az új hangzatos botrányon pörög: most éppen a jobb napokat megért magyar titkosszolgálat sugallja origós és ripostos pamfletekre emlékeztető stílusú és mélységű vizsgálati jelentésében, hogy személyesen a CIA áll a magyar ellenzék mögött.

Az ilyen rendszerben a hazugság elveszíti hazugság jellegét, normává válik, amolyan „alternatív ténnyé” meg „innovatív politikai kommunikációs technikává” lesz, beszivárog a társadalom minden eresztékébe, míg végül az elfásult elmének már az sem tűnik fel, amikor valaki olyan marhaságot beszél, hogy Németország nem létezik. 

Forrás: Batka Zoltán (Népszava)