Azok a hatvanas évek: a Szárcsa utcai iskola is megnyílt a Királyerdőben, miközben Csepel központját teljesen átépítették

A hatalmas gyárcentrum mellett húzódó — még kisvárosias megjelenésűnek sem nagyon tekinthető — városmag most születik újjá. A nagyszabású építkezési terv mintegy 60 hektárnyi területet érint. Nyugaton a Csepel Művek, északon az Ady Endre utca, délen-délkeleten családiházas övezet és üdülőterület határolja.

Jelenleg ezen a területen három és félezer ember lakik. A tervezett 10—15 emeletes, esetleg még magasabb épületek 24-27 ezer ember számára nyújthatnak lakáslehetőséget.” – Így kezdik cikkét a Budapest folyóirat 55 évvel ezelőtti számában Dr. Kőszegi Margit és Dr. Berti Béla.

A felkészült szerzőpáros humánummal és aprólékos részletességgel ír Csepel földrajzi helyzetéről, történelméről, 1968-as gazdaságáról. A cikk főként a folyóirat exkluzív olvasóit tájékoztatta arról, hogy egykis faluból a főváros mellett miként lett Budapest 21. kerülete, az ezernyi gonddal küzdő ipari város.

A részletes, elemző csepeli körutat a következő megállapításokkal zárták:

„A füstös üzemekben nehéz fizikai munkát végző dolgozók között tízezernél is több a rendszeresen sportolók száma. Közülük félszáznál is többen magyar bajnoki címmel dicsekedhetnek. A nagy múltú „Csepel" négy ízben nyerte meg a magyar labdarúgóbajnokságot. Öttusázói pedig világhírnevet szereztek.

Egy-egy meleg, nyári napon azonban nemcsak a labdarúgópályát keresik fel sok ezren, hanem az 1961-ben átadott, új strandfürdőt is. Percenként 1700 liter hozamú, 43—45 C°os kút biztosítja a strand vízellátását, amely 34 millió forintos beruházás eredménye. Ezzel megkezdődött a Duna-parti üdülőövezet kialakítása.

Adottak egy később kiépülő kirándulóhelynek, campingtábornak, sport- és evezőstelepnek a lehetőségei, üzemek, intézmények bevonásával. Ezzel egyidejűleg a Hollandi út és a Kalamár József utca közötti kompátkelőhely környéke is rendezésre vár.

Remélhető, hogy a strandot téli fürdővel is kiegészítik majd. íme, fővárosunk legjelentősebb munkáskerületének fejlődése „Sepel"-től „Csepel"-ig — és jövőjének vázlatos képe.”

Forrás: Dr. Kőszegi Margit és Dr. Berti Béla – Budapest folyóirat 1968.

Fotó: Gink Károly és Siklós Péter