Csepeliek egykori legendás kedvencei és gyakori vendégei voltak a kerületi művelődési házakban. Solymos Tóni, Máté Péter és az Express Együttes
A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) kislemez-eladási listája így kezdődött 1973 júniusában: 1. Hull az elsárgult levél (Máté Péter), 2. Hull az elsárgult levél (Express együttes).
A duplázás azért fordulhatott elő, mert az az év februárjában rendezett Tessék választani! című táncdal-seregszemlén két előadóval is bemutatták a számokat. Magától értetődött, hogy Malek Miklós a saját zenekarával nyomja majd önmaga szerzeményét, csak az volt kérdés, az Express mellett ki másra bízzák a dalt.
Az ötven évvel ezelőtti MHV-lajstrom harmadik és negyedik helyén a Bergendy együttes állt a Darabokra törted a szívemmel, valamint a
szintén a Tessék választani!-n felhangzó Lepihenni melletteddel. Az év végi kimutatásban már a Darabokra törted a szívem virított az élen, mögötte a második és a harmadik helyen a Hull az elsárgult levél két verziója következett, azaz összesítve abból kelt el a legtöbb.
A Lepihenni melletted nyolcadikként zárta az esztendőt, előtte így sorakoztak a számok: 4. Minden jót, Mónika! (Payer András), 5. Hogy vagy pajtás? (a Mouth & McNeal holland duó How Do You Do című dalának magyar változata Kovács Katival), 6. Szivárványfényben (Nicola di Bari San Remó-i fesztiválgyőztes I giorni dell'arcobalenójának magyar verziója Korda Györggyel), 7. Kismadár (Danyel Gerard Butterflyának hazai változata Szécsi Pállal).
Malek nagy sikerű szerzeményét nem csupán az Express, hanem Máté Péter is sokra tartotta, Adamo dalaihoz hasonlította. Nyilván azért említette az Itáliában született, Belgiumban felnövő és alkotó művészt, mert ő is zeneszerző és énekes volt egy személyben, mint Máté maga. (Adamónál nem az elsárgult levél, hanem a hó hullt: Tombe la neige.)
A magyar muzsikus alig harminchét esztendőt élt, ám dalai fennmaradtak, sőt az utóbbi évtizedekben szélesebb körben hódítanak, mint valaha. Pedig hajdanán is szinte mindegyik számát ismerték, jóllehet a hatvanas-hetvenes években nem Máté-koncerteken tolongott az ifjúság.
Mégis sokan dúdolták a következő kompozíciókat: Úgy várom, jössz-e már (a kislemezen az Illés kísérte); A néger zongorista dala (az 1967-es polbeat-fesztiválon hangzott fel); Azt súgta a szél; Fel, fel, fiúk, a dalra!; Volt egy szerelem (José Feliciano-adaptáció); Úgy ég, úgy fáj; Éjszakák és nappalok; Egy darabot a szívemből; Egyszer véget ér; Most élsz; Te ott állsz az út végén; Zene nélkül mit érek én?; Azért vannak a jó barátok; Hazám; Még meg sem köszöntem; Szeptember volt (Neil Diamond-feldolgozás).
A további adaptációk közül a Záray Mártától átvett Mondd, mért szeretsz te mást és a Neotontól származó Kell, hogy várj is a köztudatba került, de a korabeli legnagyobb Máté-sláger az Elmegyek volt (Sylvie Vartan Nicolas címmel énekelte Franciaországban).
Pardon: az Elmegyek a Hull az elsárgult levél után.
Az utóbbit Katona Klári is sikerre vitte a pozsonyi és a drezdai dalfesztiválon. Ám a hetvenhármas hazai tarolás volt az igazi, mert itthon abban az esztendőben egymást követték a nagy dobások. Akkor rendezték Miskolcon az első magyar rockfesztivált; a Vígszínházban bemutatták a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt; az első nyugatnémet lemezfelvétele miatt Miskolcról lemaradó Omega 12 ezer néző előtt csörömpölt a Kisstadionban; megalakult a Skorpió; kiadták Szörényi Levente szólóalbumát, az élményben gazdag Utazást, továbbá minden idők legjobb hazai rockkorongjainak egyikét, az LGT valóban nagyot szóló Bumm!-ját. (A Locomotiv és Koncz Zsuzsa nyerte 1973-ban a legnépszerűbb előadóknak járó Pepita Oroszlán díjat, amelyet jórészt a nagylemez-példányszámok alapján ítéltek oda.)
Ebben a mezőnyben tényleg nem volt semmi a kislemez-eladási lista uralása. Érdekes, mára már mindenki Máté Péter dalának tartja az elsárgult levelet, az Express mintha nem is játszotta volna, pedig a zenekar adta a szerzőt.
Az meg végképp a feledésbe merült, hogy a Hull az elsárgult levél B oldalain milyen táncdal szerepelt. Máté Péter verzióját Maróti Magdolna Hol jársz?, az Expressét Karda Beáta Csillagvirágok című felvételével párosították. (Kabos Gyula és a Hippolyt, a lakáj ötlik az ember eszébe: „Mit csinálnak a micsodával?”)
Az A oldal nagy száma viszont örökzöld maradt. A Népszavában 1996 őszén ez a hír látott napvilágot: „Nyugdíjas parti lesz Hull az elsárgult levél címmel szeptember 27-én 16-22 óra között a Budafok-Tétény Művelődési Házban műsorral, tombolával, tánccal.”
Forrás: Hegyi Iván (Népszava)
