Ha Orbán valamely embere kényelmetlenné  válik, akkor kivonják, áthelyezik, de gondoskodnak róla. Persze csak azokon, akik hűséges szolgálataik közben botlanak meg. 

Keleti hagyomány, hogy a beosztottnak erősen korlátozott jogai vannak. Már a rendi állam idején szembeötlő volt a különbség Nyugat és Kelet között. Szűcs Jenő említi példaként az Európa három történelmi régiója című híres esszéjében, hogy amíg egy frank hűbérúr számos dologban felelősséggel tartozik hűbérese életéért, biztonságáért, addig ilyen kötelezettség egy magyar úrnál szinte nem is létezik.

És hogy amíg egy nyugati hűbéreskü kölcsönös meghajlással és fejbiccentéssel zárul, addig egy keleti alávetett meg kell, hogy csókolja kényurának gyűrűs kezét, miközben földre térdepel. Akkor most ugorjunk!

A mai magyar hűbéri viszony is másolja ezt a keleti hagyományt. Kegy és hála rendszerben működik főnök és

beosztott kapcsolata. Na mármost akkor hogyan képzelhető el az, hogy egy miniszter áttestálja helyettesére például a törvény által kizárólag neki delegált kinevezési jogot, valamint fogalma sincs arról, az általa vezetett minisztériumban miféle magánakciókat, korrupt üzleteket bonyolít közvetlen beosztottja?

Igen, Varga Judit és Völner Pál ködbe vesző kapcsolatáról beszélek. A Schadl-ügyről. Varga Juditot még csak tanúként sem hallgatták meg a helyettese milliárdokat érintő korrupciós, hivatali visszaélést is sejtető ügyében. Éppen az orbáni autokráciában higgyük el, hogy főnökétől teljesen függetlenül, saját szakállára virmanolhat egy beosztott, és ezért csak ő maga viszi el a balhét? Mint ahogy az sem hihető, hogy Varga Judit azért mond le hirtelen, mert a majd' egy év múlva esedékes választásokon ő vezeti a Fidesz EP-listáját.

A módszer egyébként ismert: ha Orbán valamely embere kényessé válik, kivonják, áthelyezik, de gondoskodnak róla. Persze csak azokon, akik hűséges szolgálataik közben botlanak meg. Aki ellentmond, aki kikukucskál a birodalmi palást alól, az Spéder Zoltánná lesz, akit Orbán azért alázott meg és paterolt el a bank éléről, mert szegény azt hitte, önálló pénzügyi döntéseket hozhat.

Nem is beszélve arról a Borókai Gáborról, akinek csak annyi bűne volt, hogy tovább vitte azt az egyébként nagyon színvonalas Heti Válasz című lapot, ami az éppen kegyvesztett, korábbi hűbérúr, Simicska Lajos köreiben működött tovább.

Nem, az más elbírálásban, más kegyben részesül, aki szorgalmas ülepnyalogatás közben hibázik – istenem, ki nem botolhat meg ugye –, az kegyes büntetésként nyugalmas és zsíros jövedelemmel járó beosztást kap. Varga jött, mosolygott, kijárt Brüsszelbe szorgalmasan szajkózva főnöke EU-ellenes mondatait, közben helyettese ...no, de ezt már tudjuk.

A lényeg: marad a hűbérúr kegye, jöhet az újabb kézcsók és térdeplés, csak ezúttal már távmunkában teljesítendő.

Forrás: Rózsa Péter (Klubrádió)