Magyarországon a 2012-ben és 2015-ben volt lényeges csökkenés a korábbi eredményekhez képesta nemzetlözi PISA-teszteknél, azóta pedig stagnál, amire Nahalka István oktatáskutató szerint nics más magyarázat, mint a hibás oktatáspolitika.
Megjelentek a 2022-es PISA-mérés eredményei, ilyenkor pedig rendre érkeznek a politikai nyilatkozatok, ami nehezíti a szakmai értékelést. Rétvári Bence, az oktatásért is felelős Belügyminisztérium államtitkára például azt emelte ki, soha nem voltunk még ilyen közel Finnországhoz, a kritikusok részéről pedig elhangzott az is, hogy minden idők legrosszabb matematika eredménye született – mutatott rá Nahalka István oktatáskutató a Civil Közoktatási Platform (CKP) honlapján közzétett
elemzésének bevezetőjében.
Ahhoz, hogy a magyar eredményeket értelmezni tudjuk, érdemes a nemzetközi nagyképre is ránézni. A 81 résztvevő országból 41-ben rosszabbak lettek az eredmények az előző felméréshez képest. A romló teljesítményű országok között 35 OECD-tagország, ide tartozunk mi is – mondta Nahalka a Reggeli gyorsban. Így aztán nemzetközi szinten és az egyes országokban is próbálják megfejteni, milyen okok miatt gyengébbek az eredmények.
Felmerült például a koronavírus-járvány éveinek hatása, de ez nem magyarázza például, hogy egyes országokban miért javulnak az eredmények, vagy azt sem, hogy miért változtak teljesen másképp a természettudományi területen, mint a szövegértésnél vagy a matematikánál. Sem ez, sem más tényező nem magyarázza önmagában a teljesítmény alakulását – mondta a kutató.
Vannak olyan tényezők, amelyek számos országot érintenek. Ilyen – Nahalka szerint alultárgyalt – faktor például a bevándorlók hatása. Az adatokból látszik, hogy jelentősen befolyásolhatják az eredményt: míg Németországban vagy például Svájcban rosszabbul teljesítenek az átlagnál, addig Szingapúrban vagy Kanadában éppen felfelé húzzák az eredményt. Magyarországon például ennek semelyik irányba nincs hatása, mivel nagyon alacsony, 2,2 százalék a bevándorlók aránya a felmérésben részt vett gyerekek között – mutatott rá az oktatáskutató.
Vannak természetesen országspecifikus okok is a teljesítmények alakulása mögött. Finnországot sokszor úgy említik, mint ami nagyon sikeresen reformálta meg az oktatási rendszerét. Közben a PISA-méréseken 2003 óta lineárisan romlik a diákok teljesítménye. "Bizonyos megközelítésben a finn eredmények borzasztóak" – mondta Nahalka, aki ugyanakkor jelezte, még mindig az OECD-átlag felett vannak.
A kutatók részéről egyelőre inkább feltételezések vannak azzal kapcsolatban, hogy mi magyarázza a rossz eredményeket – az egyik ilyen, hogy változnak az iskolai nevelés célkitűzései. Továbbra is fontos a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás fejlesztése – ezek olyan kompetenciák, amelyeket a PISA mér, de közben ehhez hasonlóan fontossá válik a tanulási készség, a kommunikációs készség, az együttműködési készség – ezeket mind nem méri – mondta Nahalka. Így aztán relativizálódnak a PISA-céljai, nem feltétlen tesznek meg mindent azért, hogy a nemzetközi mérésen jól teljesítsenek.
Finnországban például éppen újra reform zajlik, a célrendszer pedig bővül, próbálnak bevonni számos olyan pszichikai készséget, amely az életben fontos és fejleszthető lenne az oktatási intézményekben. Az kérdéses, hogy ez bejátszik-e az eredményeikbe – meg kell várni a finn kollégák elemzését.
Magyarországon 2012-ben és 2015-ben volt lényeges csökkenés a korábbi eredményekhez képest, azóta pedig stagnál, amire Nahalka szerint nics más magyarázat, mint a hibás oktatáspolitika.
Forrás: Klubrádió
