Tegnap még az ingyen osztogatott krumplit és hagymát emelgette, csütörtökön már adót fog emelni Borbély Lénárd, Csepel régi-új polgármestere. A 25 százalékos adóemelést nem tette a kirakatba Borbély úr, de azok sem fogják, akiknek ezt meg kell fizetni. Mi eláruljuk, mindent, az osztogatást és az adóemelést is végül a csepelieknek kell megfizetni. És ez egyelőre csak a kezdet…
Meghirdették, hogy képviselő-testületi ülés lesz október 31-én (csütörtökön), a csepeli polgármesteri hivatalban. A héten közzétett meghívó szerint, a 9 órakor kezdődő ülésen várhatóan 28 napirend kerül megtárgyalásra. ami még további napirendekkel is kiegészülhet. A két legjelentősebb előterjesztés:
> Módosítani tervezik az idei költségvetési rendeletet, amely 13,2 milliárdos hiánnyal kerülne elfogadásra. A hiányt egyébként az előző évek 13,4 milliárdos költségvetési maradványának felhasználásával kívánják finanszírozni.
> Borbély Lénárd kezdeményezte az építményadó, illetve a telekadó mértékének egyaránt 25 %-os (!) százalékkal történő megemelését, 2025. január 1-től. A telekadónál pedig, a II. és a III. sz. övezetekben az adómaximumra történő emelést javasolta. Ezekkel a módosításokkal
750 milliós plusz adóbevétellel számolhat majd a polgármester jövő évi költségvetési tervezet összeállításakor. A kérdés csak az, mit szólnak a jelentős nagyságú adóemeléshez az érintett vállalkozók, tulajdonosok, akiket egyébként is különböző adókkal, benzináremeléssel, stb, sújtott az elmúlt években a kormányzat. Arról nem is beszélve, hogy az adóemelés vesztesei között ott lesznek a csepeliek is, akik majd elszenvedik az adóemelés miatti áremeléseket.
A későbbiekben igyekszünk részletesebb tájékoztatást adni az ülés további előkészítéséről a tervezett napirendek esetleges változásáról.
**********
Lakossági fórum volt október 22-én, kedden a Polgármesteri hivatalban. A fórumon való részvétel előzetes regisztrációhoz volt kötve, míg a „véleményezési dokumentum” a csepel.hu-n volt elrejtve., amit a képviselők megkaptak. A résztvevők köréről, számáról nincs semmilyen tájékoztatás, csakúgy, mint a hozzászólásokról, javaslatokról. A programon az Urbanitas Kft vezető tervezője ismertette két csepeli terület (II. Rákóczi F.u. 175/d és a Francia-öböl melletti partszakasz) telepítési tanulmánytervét. https://csepel.hu/#/news/kozpark-es-oktatokozpont-epulne-a-francia-obolben
A csepel.hu Közpark és oktatóközpont épülne a Francia-öbölben címmel közölte hírt. Ügyes, így kell kommunikálni a lakosság felé, egy egyáltalán nem biztos, hogy minden részében helyeselhető beruházást. Mégis megkérdezzük: miért maradt le a címből a lepárló üzem fogalma, minek a lepárlását akarja megvalósítani Csepel Építési Szabályzata (CSÉSZ) módosítását kezdeményező cég?
A Rákóczi úti területen, intézményi beruházást (élelmiszerárúházat és egyéb közintézményeket) akar a vállalkozó megépíteni, míg a Francia-öböl melletti területen „komplex lepárló- és látogatóközpont” építését tervezi a vállalkozó. A lepárló üzem a hasznosítási terület 50 %-át nem haladhatja meg, de terveznek mellé vendéglátó és rekreációs komplexumot, közcélú parkrendszert és sporttelepet.
A fórumon az önkormányzatot a főépítész képviselte. Alábbi megjegyzéseinket, kérdéseinket a beruházások nagysága és esetleges környezeti hatásai indokolják:
> Hol volt a polgármester, vagy az illetékes bizottság elnöke, akik képviselhették volna a csepeliek érdekeit? Az élelmiszeráruház ugyanis nemcsak a vállalkozónak fontos, a kerületnek is, s egyáltalán nem mindegy, hogyan alakul megvalósulása esetén a II. Rákóczi Ferenc út közlekedése. A tervezett fejlesztés egyébként már október 31-én a képviselő-testület elé kerül.
> A Francia-öböl melletti telepítési tanulmányterv esetén pedig meg kell kérdeznünk: miért kell a Francia-öböl partjára lepárló üzemet tervezni? Hogyan érinti majd az üzem, illetve a tervezett panzió, étterem, sporttelep, stb., az öböl mellett ökoszisztémát? Milyen hatása lesz az egyébként is zsúfolt Weiss Manfréd út forgalmára?
> „A tervek első szakaszát öt éven belül megvalósíthatnák.” – olvasható a cikkben. Melyik szakaszát, talán a lepárló üzemet? Az üzem megépítése után lesz-e fedezet, szándék, garancia a második szakasz megvalósítására?
> Mi a véleménye az önkormányzati vezetésének, személy szerint Borbély Lénárdnak, a tervezett fejlesztésekről, elsősorban a Francia-öböl melletti partszakasz területére tervezett beruházásról? Borbély úr! Miért kell egyáltalán, bármivel is beépíteni, a Francia-öböl környékét? Ez a téma miért nem került bele az október végi testületi ülés napirendjei közé?
**********
A magyar lett az EU legdrágábban működő állama – írta hétfőn a hvg.hu. „GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.” Megnéztünk néhány csepeli adatot az éves költségvetések zárómérlegeiből – nem összehasonlítási céllal, csak érdekességként:
> 2020-ban az éves költségvetés kiadási főösszegének 68,6 százalékát fordították az önkormányzat egészének működésére, míg 2023-ban már 72, 8 százalékát emésztette fel az önkormányzati rendszer működtetése, fenntartása. Az ún. államháztartáson kívüli működési célú támogatások, a helyi gazdasági társaságoknak, civil szervezeteknek, sportegyesületeknek, helyi kommunikációval foglalkozó egységek működtetésének, stb., arányai, 2020-ban 12,6 %- kal, 2023-ban pedig már a 13,2 %-os nagyságrenddel terhelték a költségvetések kiadási oldalát.
> A Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat támogatására, azaz működtetésére ugyanezen kiadási főösszegekből 2020-ban 1,9 százalékot, 2023-ban már csak 1,6 százalékot fordított az önkormányzat. Az egészségügyi rendszer műszaki feltételinek fejlesztése ebben az időszakban lényegében kormányzati támogatásokból valósultak meg, de ezzel együtt sem csökkentek a csepeli egészségügyi szolgálat személyi feltételrendszerének hiányosságai.
> A csepeli önkormányzat 2020-2023 között tehát kiadásainak ~ 70 százalékát saját működésére fordította, ami jelentősen csökkentette a felhalmozási költségvetési kiadások (beruházások, felújítások, stb), növelésének, azaz Csepel gyorsabb fejlesztésének lehetőségét.
**********
A héten megjelent az önkormányzat képviselő-testületének október 2-i alakuló üléséről készült jegyzőkönyv. (csepel.hu) Az ott történtekről, illetve az azt közvetlenül megelőző ünnepélyes eskütételről, blogunk már október 6-án részletes véleményt adott közre. https://csepeliek.blog.hu/2024/10/06/egy_het_csepelen_minden_hatalmat_es_penzt_a_lekotelezetteknek_megalakultak_megalkudtak_-vegkielegite#more18701354
Most csak néhány érdekességre hívjuk fel olvasóink figyelmét:
> A jegyzőkönyv szerint rendkívül alacsony lakossági részvétel mellett tartották meg az alakuló ülést a Polgármesteri Hivatalban.. A helyszínen, a képviselő-testület tagjain kívül összesen 65-en írták alá a jelenléti ívet, közülük 8-an csepeli lakosként. A résztvevők közel 88 százaléka „hivatalból” volt jelen. Az ülésre kivonultak a polgármesteri hivatal köztisztviselői, az irodavezetők, munkatársak. Természetesen ott voltak az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok vezetői, néhány megválasztásra kerülő külsős bizottsági tag, de a Fővárosi Kormányhivatal kerületi vezetője, a kerületi rendőrség, tűzoltóság, az egyház és más szervezetek vezetői is.
> Az alakuló ülésen, többek között, döntöttek a testület öt munkabizottságáról és azok külsős tagjairól (15 fő), a hat tanácsnok és az önkormányzati gazdasági társaságok újjáalakuló felügyelő bizottságaiba delegálandó hat képviselő személyéről, összesen 47 tisztségről. A két alpolgármester kivételével minden képviselő vállalt bizottsági munkát, de a bizottsági elnökök, tanácsnokok és FEB tagok sorába (összesen 17 fő), csak 1 ellenzéki képviselő fért bele. A választást megnyerő Borbély Lénárd csapata (12 fő) 15 bizottsági tagságot, 4 bizottsági elnöki, 6 tanácsnoki és 6 FEB-tagságot zsebelhetett be, ezzel a különböző feladatokra, tisztségekre megválasztottak 65 százaléka közülük került ki. (3 fő csak 2 tisztséget, míg 7 fő 3-at, 1 fő 4 tisztséget is kapott). Mindegyik tisztséghez többszázezres tiszteletdíjak járnak.
> Kiderült Ábel Attila korábbi alpolgármesternek új munkaköre is: a polgármestert segítő hivatali munkatársak sorában ülve, önkormányzati tanácsadóként vehetett részt az ülésen. Hogy miben, meddig és mennyiért adhat tanácsokat a következő években, az egyelőre még titok.
**********
Kitekintés – egy mondatos hírek a magyar
1) Helyi önkormányzatok az Orbán-rezsimben: ellensúlyok vagy építőkövek? (atlatszo.hu, 2024.10. 22.)
2) Az előző évhez képest 32 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. (hirklikk.hu, 2024.10.25.)
3) Egyre több magyar él Ausztriában, Burgenlandban mi vagyunk a legnagyobb bevándorló népcsoport. (444.hu, 2024.10.26.)
4) A polgármester is csak a Facebook-ról értesült, hogy megszűnik a fekvőbetegellátás a helyi kórház szülészeti osztályán. (telex.hu, 2024.10 25.)
5) Orbán Viktor béremelést ígért, de a kormánya még aznap le is fújta az erről szóló tárgyalást. (népszava.hu, 2024.10.26.)
V.-a.
