A Szent Imre téren, a polgármesteri hivatalban döntik el, hogy mire adnak pénzt és mire nem. 2020-ban az éves költségvetés kiadási főösszegének 68,6 százalékát fordították a csepeli önkormányzat egészének működésére, 2023-ban már 72, 8 százalékát emésztette fel az önkormányzati rendszer működtetése, fenntartása. Az idén pedig felerősödött a helyi osztogatás és osztoszkodás

A magyar lett az EU legdrágábban működő állama – írta a hvg.hu. „GDP-arányosan egy tagállam sem költ ennyire sokat a saját működésére. És ennyire keveset sem az egészségügyre. A sok megszorítás közepette viszont pluszpénzt kapott a kormánypropaganda.”

Megnéztünk néhány csepeli adatot az éves költségvetések zárómérlegeiből – nem összehasonlítási céllal, csak érdekességként: 

> 2020-ban az éves költségvetés kiadási főösszegének 68,6 százalékát fordították az önkormányzat egészének működésére, míg 2023-ban már 72, 8 százalékát emésztette fel az önkormányzati rendszer működtetése, fenntartása. Az ún. államháztartáson kívüli működési célú támogatások, a helyi gazdasági társaságoknak, civil szervezeteknek, sportegyesületeknek, helyi kommunikációval foglalkozó egységek működtetésének, stb., arányai, 2020-ban 12,6 %- kal, 2023-ban pedig már a 13,2 %-os nagyságrenddel terhelték a költségvetések kiadási oldalát. 

> A Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat támogatására, azaz működtetésére ugyanezen kiadási főösszegekből 2020-ban 1,9 százalékot, 2023-ban már csak 1,6 százalékot fordított az önkormányzat. Az egészségügyi rendszer műszaki feltételinek fejlesztése ebben az időszakban lényegében kormányzati támogatásokból valósultak meg, de ezzel együtt sem csökkentek a csepeli egészségügyi szolgálat személyi feltételrendszerének hiányosságai.

> A csepeli önkormányzat 2020-2023 között tehát kiadásainak ~ 70 százalékát saját működésére fordította, ami jelentősen csökkentette a felhalmozási költségvetési kiadások (beruházások, felújítások, stb), növelésének, azaz Csepel gyorsabb fejlesztésének lehetőségét. 

h.-r.