Semmit sem tanult, semmit  sem felejtett 15 éve Németh, Borbély és Ábel meg az udvartartáuk. A helyi fideszesek 2010-es hatalomra kerülése óta nem szokás emlékezni bizonyos évfordulókra, így pl. arra, hogy január elsején volt 75. éve, hogy Csepelt, mint a Főváros XXI. kerületét, Budapesthez csatolták. Pedig a csatlakozásnak komoly története volt már az 1945 előtti években is. Bolla Dezső csepeli történész írta még 2010-ben a Csepel újság január 8-i számában: 

„…Már 1916- ban kiterjesztették Csepel községre a fővárosi államrendőrség hatáskörét. A belügyminiszter 1938-ban a városrendezési és építési törvény alapján meghatározta „Budapest és környéke” területét, melybe Csepelt is besorolta.

Miközben a bekövetkező nehéz háborús évek alatt Csepelnek (a korabeli legnagyobb magyar községnek) a lakossága megközelítette az 50 ezer főt, évente visszatérő viták tárgya volt a megyei várossá alakulás vagy a Budapesthez csatlakozás kérdése. Az 1942-ben elrendelt szavazáskor a véleménynyilvánításra jogosult helyi adózók többsége a csatlakozást támogatta. …A minisztertanács 1944 februárjában tárgyalta Budapest bővítésének kérdését, de

megvalósítására a rövidesen bekövetkező német megszállás és a hadiállapotok miatt – már nem maradt idő…” 

    Mivel az utóbbi időkben, a csepeli közösségi médiákban ismét teret kaptak a kerületet fővárosból való kilépését szorgalmazó szélsőséges vélemények, szükséges lenne áttekinteni – gazdasági szakemberek, történészek bevonásával –, Csepel helyzetét, az eltelt 75 év kerületi gazdasági, társadalmi és politikai eredményeit és gondjait. Különös tekintettel arra, hogy az ország 15 évvel a Fidesz hatalomra kerülése után, jelentős társadalmi, gazdasági válságba került, s a kilábalás Csepeltől is komoly stratégiai változásokat igényelne.  

e.-s.