A gyűlölethez nem árt a hazugságot elhinni, mert úgy mindig könnyebb.

Valahogy úgy tettük fel magunknak a kérdést, hogy mi az a “közszolgálatiság”? Ezer és egy forrásból ömlik ránk a hazugság és a valóság is csordogál. Sokszor tényleg nehezen szétválasztható egyveleg. Mégis, a propaganda legtöbbször messziről bűzlik. Aki ma a propagandának hisz, az általában annak is akar. 

Fájdalom, de embertársaink egy meglehetősen nagy része, az úgynevezett kultúremberek közül is rengetegen, gyűlölködni akar, gyilkosságokat akar, háborút akar - még ha nem is mindig fogja fel teljesen, hogy azt akarja.

Megalázni és utálni másokat. Jaj be szép. És végre megint, nemcsak, hogy lehet, hanem jutalomfalatkák járnak érte, kinek egy Kossuth díj, tanszék, színház, gyár, kinek két kiló krumpli képében.

Ó azok a melegek. Dehát nekem is van meleg barátom! - vonja oda a vállát, bebizonyítva a régi zsidózós viccről, hogy az élet gyakran utánozza a művészetet. A gyűlölet nem ismer határokat. A bevándorlókat, az indiánokat,a  feketéket, a fehérek, a sárgákat, a kékeket, a melegeket, a hidegeket, a szomszédokat, a pirézeket, a labancokat, a kurucokat, a kövéreket, a szeművegeseket,a  kigyúrtakat, az öregasszonyokat, a nyuggereket, a politikusokat, az anyádat, a büdös kölködet, a ballereket, a libsiket, a biciklistákat. Ja, miért pont a biciklistákat? A gyűlölethez nem árt a hazugságot elhinni, mert úgy mindig könnyebb. Bécs élhetetlen, mert tele van migráncsokkal és pomogácsokkal. Tudtad, hogy a pomogácsok lesből is és főleg az ártatlan kisleányokra? Ja, a demokraták meg pizzába sütik a meggyilkolt gyerekeket.  Nem vicc, ne röhögj ott nekem, mondta a tévé. És a kínai vendéglőkben miért olyan olcsó a hús? Ó édesem, a valóság? Mindez valóság annak, aki el akarja hinni, mert gyűlölni akar. Talán azt hiszti, ha ő erősen gyűlöl, akkor ő megmenekül, békén hagyják, majd ők így együtt lapáttal agyonverik, aki mást gondol és akkor végre béke lesz. Hogy az a lapát ma már drón, rakéta, atombomba? Részletkérdés. Tudom, hogy elvágják a nyakát és a vérét belecsöpögtetik a titkos főzetükbe. Brit tudósok is megírták a twitteren. Ott már csak nem hazudnak.

Szóval, mi marad nekünk? Mi a közszolgálatiság?  Megmutatjuk, pontosabban megpróbáljuk megmutatni a  valóságot, a valós híreket - biztosan sokan akadnak azért, akiket ez is érdekel.

Gyűlölni amúgy néha kell, csak nem mindegy, kit, miért és hogyan - tegyük hozzá. (Lásd a finomfőzeléket, amelyet sosem tudtam megszeretni. Nem veszi be a gyomrom.)

Ja, és, aki szerint a boszorkányok éjszakánként a Gellérthegyen gyülekezve készülnek lecsapni az igazmagyarokra, az is azt hiszi, hogy övé az igazság, minden más lacafaca mese. Ahogy, aki szerint a Föld lapos és négy nagy elefánt hátán áll, az is biztos az igazában. És akkor mi van? Attól még mégis mozog a Föld.

Évente hatvanezer ember hal meg, olyan, akit meg lehetne az orvostudomány mai színvonalán simán menteni. A rákhalálozásokban az ország a legrosszabbul áll Európában, s ez belátható időn belül legalább két évvel csökkenti a várható élettartamot. Egy egyszerű hasi ultrahangra csak úgy lehet sorszámot kapni, ha előtte hetekkel kiállod a sort azért, hogy sorszámot húzhass a sorszámhúzáshoz. Kalocsa gyerekosztály - kihúzva a listáról. Meghalt. Ő tehet róla. Minden világok legjobbika? Noda a pride ugye, meg a civilszervezetek.

Az iskola lerohad, az egyetemet szétverik,a nyugdíjadhoz kapsz kis krumplipótlékot,  kártyára, az ország két leggazdagabbját - Orbánnak hívják (Máskép írod, máskép ejted. ) De nehogy már itt vonagoljanak nekem. Ukrajna meg úgy járt. Éljen a megbonthatatlan.

Nálunk mégis mozog a föld, a Nap körül keringünk és a boszorkányok, nos a boszorkányok köztünk járnak.

Forrás: Dési János (Szabadság Klub)