A Németh-Borbély háború olyan favágás, amelyben az egyik favágó, a másik kivágására, megsemmisítésére törekszik! A két favágó nem törődik azzal, hogy a forgácsok itt valójában ártatlan gyerekek, jóakaratú tanítók, tanárok és aggódó szülők! Egy dolog motiválja Némethet és Borbélyt: a másik legyőzése, végleges kiiktatása a hatlomból, és olyan uralmi rendszer meghonosítása, ahol a győztes számára többé semmilyen kontroll nem létezik!

Németh Szilárd és Borbély Lénárd egymással szemben vívott elkeseredett küzdelmet látva, a csepeliek inkább sírnának, mint nevetnének! Szomorúan látják, hogy két felelős politikai vezető, hogyan használja fel a másik meggyengítésére érveként a gyerekeinket.

A látványpolitizálás, és a folyamatos kampány-üzemmód törvényszerű következményének lettek elszenvedői az itt élők. Nincs ebben semmi rendkívüli! Mint a legutóbbi Németh Szilárd pestisrácok interjúban magabiztosan utalt is rá, hogy mindenki komcsi, csak ő nem! A mindenkiben benne vannak a tőle levált tanítványai is Ábellel, Borbéllyal az élen.

A konfliktus hátterét ismerők ezzel magyarázzák azt, hogy

ha Borbélyék nem adják oda neki a kis Duna partját, akkor ő nem engedi be a csepeli birkózókat a KIMBA-ba! Ha Borbélyék nem adják neki a Munkásotthont, akkor ő magához veszi a tankerületi központot, bezáratja a saját alapítványa tulajdonát képező Csepel Sc-be, és az így teljesen a személyéhez kötött, és izolált tankerületet utasíthatja, hogy hatalmi szóval mindenféle gyerekek érdekébe tett kezdeményezésnek keresztbe feküdjön! Ezeket az embereket - épen a látvány-politizálás törvényszerű következményeként - elsősorban nem az érdekli, hogy a csepeli gyerekek és az őket tanítók jól járjanak, hanem az, hogy olyan harcot generáljanak, amikből nekik váljék politikai előnyük a másikkal szemben!

Teljességgel felesleges tehát azt mérlegelni, hogy az ügy kapcsán kinek van igaza. A valós válasz az, hogy egyiknek sincs!

A szóban forgó emberek szeme előtt nem a kisgyerek vagy a nehézségekkel küszködő pedagógus áll, hanem a másikkal szembeni előny szerzésének követelménye. A látvány-politizálás lényege az, hogy mindenkit, - de elsősorban a hatalmi törekvésére leginkább veszélyeseket - leküzdjön az egyeduralom elérése érdekében.

„Ahol a fát vágják, ott hullik a forgács!” tartja a régi magyar bölcsesség. A csepeli Németh-Borbély háború a favágás, ahol egyik, a másik kivágására, megsemmisítésére törekszik! Nem törődnek azzal, hogy a forgácsok itt ártatlan gyerekek, jóakaratú tanítók és aggódó szülők! Nem érdekli őket, hogy az emberek körében milyen következménye lehet a hatalmi harcuknak. Egy dolog motiválja őket: a másik legyőzése, a hatalmi harcból vetélytársként való végleges kiiktatása, és olyan uralmi rendszer meghonosítása, ahol semmiféle kontroll nem létezik!

Forrás: Horváth Gyula közösségi (fb) oldala