Ki tudja ma már Csepelen, hogy egy kohászati üzembe mit jelentett a buga? Milyen volt a görgősor, az adagoló, a menetvágó, és ezek használatához milyen szakmai tudásra, milyen kondira volt szükség? Egyáltalán: 1965. tavaszán mit jelentett a munka a százszor elátkozott, de ezerszer szeretett veszélyes üzemben? E kérdések megválaszolását segíthetik a 60 évvel ezelőtti képkockák a kor hangulatát idéző tudósítás változatlan szövegével.

„A Csepeli Csőgyár dolgozói két hónappal ezelőtt, felszabadulásunk 20. évfordulójára, szocialista munkaversenyt kezdeményeztek. Vállalásukban többek között a termelékenység növelését és a minőség javítását tűzték ki célul. Azóta már jelentős eredményeket értek el és

ebben fontos szerepe van a kisgépesítésnek.

Az izzó bugát szállító kiskocsi, a "robogó" éppen úgy házi gyártmány, mint az új adagoló. Három hónappal ezelőtt itt még kézzel, egyenként rakták fel a 30-40 kilós hidegbugákat, óránként több százat.

A szerkesztési irodában újabb kisgépek terve készül.

Néhány hete még 10 méteres, súlyos rúddal  tolták végig a felmelegített csöveket a kemencén. Görgősor felszerelésével gépesítették ezt is. De van még tennivaló, sok még a nehéz fizikai munka.

Fontos feladatként jelölték meg a korszerű gépek jobb kihasználását is. A menetvágó automata kitűnően dolgozik - ha jól értenek kezeléséhez, mert mind több új ismeretre van szükség.

Növelik dolgozóik szakmai tudását.

Csak jól képzett szakemberek irányíthatják a modern gépeket.

Szalagból formál csövet az elektromos csőhegesztő. Ezen a gépen 10 %-kal több I. osztályú csövet gyártanak.

A Csepeli Csőgyár dolgozói jó munkával igyekeznek teljesíteni vállalásaikat.”

Forrás: KNOLL ISTVÁN (Magyar Filmhíradó 1965.)