"Mészáros Lőrinc" feltalálása része annak a programnak, amelyben szakmányban hülyének van nézve a kedves szavazópolgár, különös tekintettel a fideszes része. Magyarország “leggazdagabb” embere szemmel láthatóan, füllel hallhatóan nem egy észkombájn, ha nem tud elbújni a nyilatkozat elől. Egy ideje sejtjük már ezt, újabb bizonyítékot erre a 444.huvideója hozott, amikor megkérdezték a müncheni meccsre érkező Mészáros Lőrincet, hogy miként utazott oda. Nyilván nem gyalog.

Nyilván. Most, hogy ki van adva a parancs, hogy ne tessék luxizni, Budaörsről egy kétmilliárd forintos helikopterrel repült el a távoli Ferihegyre. A helikopter egy órányi repülésének üzemi költsége körülbelül 2 ezer euró - nem egy tétel. Innen jön a 22 milliárdos repülőgép - igaz, ez forintban ennyi.

Bérlés, üzemanyagköltség, repülőtér használati díj, nem számolva a fedélzeten elfogyasztott frissítők konyakok és whisky-k árát, alig 60 ezer euró. Azaz az egész útiköltség cakumpakk nincs 25 millió forint. Mondhatnánk a Kölcsey gimnázium tanárainak együttesen közel egy havi fizetése. De átszámolhatnánk hasi ultrahangra, csípőprotézis műtétre, vagy a

BKV üzemeltetési költségre. Valamint nyugdíjkiegészítésre - 830 nyugdíjasnak egy évre - és csirkefarhát árára is. De micsoda egy demagógia lenne mindez, hiszen pontosan tudjuk, hogy “Mészáros” az ország leggazdagabb embere, aki csak tavaly ötven százalékkal növelte a vagyonát, miközben a magyar gazdaság összteljesítménye alig 0, 1 százalékkal nőtt, nincs is.

És miért ne élne úgy, ahogy megengedheti magának, kinek mi köze hozzá? (Rövidesen nem is lesz, ha hatóságilag sikeresen bezáratják azt a médiát, amelyik tudósít az efféle utakról.)

Miért ne kapna magára egy olyan pólót, ami egy tanár heti fizetése és így tovább? A cégekből kivett milliárdokból futja rá bőven.

Pici hibája a dolognak, hogy jól tudjuk, Mészáros Lőrinc nincs. A fényt szépen visszaveri és csetlő-botló szerencsétlenkedésein jól el lehet nevetgélni. Közben mindannyian erősen sejtjük, hogy az a vagyon valójában nem is az övé. Ezért aztán abban sincs meglepő, hogy túlárazott, nem egyszer felesleges állami beruházásokon hízott naggyá ez a cégbirodalom. Amit persze kérdés, hová és hogyan lehet menteni, ha egyszer vége lesz a dalnak.

„Mészáros Lőrinc” feltalálása része annak a programnak, amelyben szakmányban hülyének van nézve a kedves szavazópolgár, különös tekintettel a fideszes része. „Mészáros Lőrincről” ugyanis az égvilágon senki sem hiszi el, hogy magától képes lenne egy 16-os csőkulcs szakszerű használatán túl valami másra is. ”Mészáros”-sal Orbán a képünkbe nevet, hogy nekem még ezt is szabad. Én még ezt is megtehetem. Nem kell feltétlenül mindent tőkealapok és offshore-cégek mögé rejteni.  Egy idiótát is alkalmazhatok erre, akin mindenki látja, hogy milyen.  És az is jó, ha kicsit repked, meg butaságokat beszél össze-vissza, hiszen a népnek kell a cirkusz. A kenyeret, bár van az már kalács is, úgyis mi visszük haza.

A Fidesz népszerűségvesztése idején a lopás zavartalanul folytatódik. Újabb és újabb kórházi részlegek zárnak be, a felnövekvő fiatalok mind nagyobb része funkcionális analfabéta, a kivándorlás nem állt le, egyre kevesebb gyerek születik, dacára az elköltött száz és százmilliárdoknak. Közben bilincsben visznek el valakit, aki felfesti egy ócska közlekedési terelőtáblára, hogy másfél éve nem képesek az utat megjavítani. Nem képesek, nem akarják, meg különben is, a helikopter a levegőben megy, kit érdekel az út. Budapestet, ahol a többség próbált legalább a választásokon ellenállni, szétbarmolják, tönkreteszik. Kit érdekel, hogy a nemzeti jövedelem egy jelentős részét mégiscsak itt állítják elő.

Ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot - mondta egy klasszikus, aztán milyen csúnya vége lett. Jó, akkoriban még nem volt repülőgép.

Forrás: Dési János (Szabadság Klub)